Újraírja a Fidesz a túlóra szabályokat: négy héten át egy pihenőnappal lehetne dolgoztatni az embereket
2018. november 22. 07:35
Három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat. Eddig egy év volt a keret.
Szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók egy jelentős részét a munkaadók, ha az Országgyűlés elfogadja a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosító indítványt, amely három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását. Ez az időkeret 2010 előtt két hónap volt, néhány éve egy évre emelték: a munkáltatóknak ezen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozók felé a túlóradíjakkal, valamint kiadniuk a szabadnapokat. A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte. Emlékeztettek arra is: a Fidesz már tavaly tavasszal is kísérletet tett arra, hogy három évre emelje a munkaidőkeret elszámolását, de a kormány akkor szakszervezeti nyomásra visszavonult. Most nyilvánvalóan azért akarják egyéni képviselői indítvánnyal módosítani a munka törvénykönyvét, hogy elkerüljék az érdemi egyeztetést. A módosító indítvány egyértelműen a munkaadóknak kedvez, amelyek az egyre nagyobb munkaerőhiány idején a dolgozók törvényes kereteket túllépő túlóráztatásával igyekeznek teljesíteni a megrendeléseket. A feldolgozóiparban már októberben nem volt olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl az éves keretet. A cégek mindezt hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe az jogsértésért járó bírságokat. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintenek - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat.
Debrecenbe kéne menni
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon már az álláshelyek 2,7 százaléka betöltetlen. Ez 83 611 üres álláshelyet jelent, ebből a legtöbb - 25 636 hely - az elmúlt években bejelentett nagyberuházások által is érintett ipar területén van. A túlóráztatás elszámolását megkönnyítő javaslatot jegyző Kósa Lajos városában, Debrecenben bejelentett 320 milliárd forintos BMW-gyári beruházás 1000 főnyi új munkaerőt igényelne, a szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a toborzás sikerességét illetően.
Kapcsolódó cikkek
Felértékelődik a munkáltatók felelőssége - bemutatjuk az egyik legkedvezőbb juttatást
2018. november 26. 10:47
Örömteli fordulat történt az idén, mivel növekedésnek indult a munkáltatói befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A fordulat az egészségpénztáraknál még várat magára. Közben az is látszik, hogy a munkavállalók nagyon megbíznak a pénzárakban, jelentősen növelték az egyéni befizetéseiket, ebben pedig szerepe van a 20 százalékos, akár 150 ezer forint összegű adókedvezménynek is - mondta a Hrportal.hu-nak adott interjújában dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárszövetség Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.
Érdemes-e élni a Nők 40-el?
2019. február 01. 10:27
A nyugdíjba vonulás szigorú szabályai szerint 2019-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, mivel a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek már évekkel ezelőtt megszűntek. Csak egy kivétel létezik: a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők esete. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos változásokról tartottak a napokban konferenciát a NEXON-ban.
