Újraírja a Fidesz a túlóra szabályokat: négy héten át egy pihenőnappal lehetne dolgoztatni az embereket
2018. november 22. 07:35
Három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat. Eddig egy év volt a keret.
Szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók egy jelentős részét a munkaadók, ha az Országgyűlés elfogadja a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosító indítványt, amely három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását. Ez az időkeret 2010 előtt két hónap volt, néhány éve egy évre emelték: a munkáltatóknak ezen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozók felé a túlóradíjakkal, valamint kiadniuk a szabadnapokat. A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte. Emlékeztettek arra is: a Fidesz már tavaly tavasszal is kísérletet tett arra, hogy három évre emelje a munkaidőkeret elszámolását, de a kormány akkor szakszervezeti nyomásra visszavonult. Most nyilvánvalóan azért akarják egyéni képviselői indítvánnyal módosítani a munka törvénykönyvét, hogy elkerüljék az érdemi egyeztetést. A módosító indítvány egyértelműen a munkaadóknak kedvez, amelyek az egyre nagyobb munkaerőhiány idején a dolgozók törvényes kereteket túllépő túlóráztatásával igyekeznek teljesíteni a megrendeléseket. A feldolgozóiparban már októberben nem volt olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl az éves keretet. A cégek mindezt hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe az jogsértésért járó bírságokat. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintenek - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat.
Debrecenbe kéne menni
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon már az álláshelyek 2,7 százaléka betöltetlen. Ez 83 611 üres álláshelyet jelent, ebből a legtöbb - 25 636 hely - az elmúlt években bejelentett nagyberuházások által is érintett ipar területén van. A túlóráztatás elszámolását megkönnyítő javaslatot jegyző Kósa Lajos városában, Debrecenben bejelentett 320 milliárd forintos BMW-gyári beruházás 1000 főnyi új munkaerőt igényelne, a szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a toborzás sikerességét illetően.
Kapcsolódó cikkek
Kirúgott munkavállalótól származik az adatvédelmi panaszok többsége
2020. február 13. 07:30
Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a megfelelés megvalósítása. Sokan alaptalanul abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat előfordulása bármikor bekövetkezhet. Nézzük mely szempontokra kell különösképpen ügyelni:
A munkavállaló csapnivaló teljesítménye, és ami mögötte van
2019. október 09. 08:30
Mi kerüljön a megszüntető nyilatkozat indoklásába?
