Változó környezetben a mezőgazdaság

2017. június 28. 08:59
A globális felmelegedés, a folyamatosan tapasztalható éghajlat- és klímaváltozás nagy kihívások elé állítja az emberiséget. A hőmérséklet, a csapadékviszonyok, a párolgás, a szélsőséges időjárási jelenségek állandó hatást gyakorolnak az emberek egészségi állapotára, a talajra, a vízháztartásra és vízgazdálkodásra, a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, valamint az energiagazdálkodásra egyaránt. Közösen, összefogással kell fellépnünk és tennünk annak érdekében, hogy megóvjuk környezetünket a jövő nemzedékei számára.

A klímaváltozással járó szélsőséges időjárásra nehéz felkészülni az agrárszektor szereplőinek (is), hiszen ennek hatásait nem lehet előre és pontosan meghatározni. Az éghajlati következmények közül hazánkban évről évre megfigyelhető, hogy a nyár szárazabbá válik, mely különösen kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából. A csapadék mennyiségének csökkenése többek között az aszályok gyakoriságának növekedését eredményezheti.

„2012 nyarán óriási szárazság volt Kelet és Közép-Európában, de Amerikában is, amikor például rengeteg kukorica száradt ki, óriási hiányt eredményezve a feldolgozó- és élelmiszeriparban egyaránt, melynek következtében az árak megugrottak és jelentős emelkedést mutattak. Az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok, a változó környezeti hatások a jövőben a versenyképességet befolyásolhatják egyéni és egy adott ország, régió szintjén is. „- mondja Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.

 

A versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a piac szereplői, mind a gazdák, mind a feldolgozó ágazat résztvevői nyitottak legyen a fejlődésre. Napjainkban a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a talaj-előkészítéstől a betárolásig szinte mindenre van megoldás, hogy hogyan kell reagálni a megváltozott körülményekre, a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, a növényvédelemre, a betakarításra, a kereskedelemre. Olyan technológiáról van szó - és nem csupán technikáról, gépekről, eszközökről -, amely segíti a mezőgazdasági termelés optimalizálását, a mért adatok felhasználására alapozva segíti a szakembereket a helyes döntések meghozatalában. Emellett a természeti hatásokra is fel kell készülni, és lehetőségeinkhez mérten mindent megtenni annak érdekében, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokat is kezelni tudjuk.

Mit tehetünk ennek elérésére a mindennapokban?

Az egyik legfontosabb, hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsájtását.

Az Európai Unió szabályozása alapján a bioüzemeanyagnak 50%-os ÜHG megtakarítási követelménynek kell megfelelni a benzinhez képest, ami azt jelenti, hogy a termeléstől a végtermék előállításáig, a teljes láncnak összességében felére kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Ez csak úgy lehetséges, ha a termelő, a szállító, a feldolgozó egyaránt figyelmet fordít erre, mondjuk bioüzemanyagot, megújuló energiaforrásokat használ, vagy a gyártás során csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását.

Hazánk legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Kft. az elmúlt időszakban sok olyan programot indított, amelyeknél elsősorban a környezeti fenntarthatóság áll a középpontban. Elég csak a Hungrana egyik alaptermékére, a bioetanolra gondolni. A magyar kukoricából készülő bioetanol 70 százalék feletti üvegházhatású gáz megtakarítást jelent a benzinhez képest, azaz életciklus-számítás alapján ennyivel kevesebb ÜHG kerül a levegőbe az üzemanyag előállítása során.

– Ebben a számban benne van a kukorica esetében az előállításhoz vagy az olajnál a kitermeléshez kapcsolódó kibocsátás is. Tehát ez egy nettó szám! Ha etanolt keverünk a benzinbe, gondoskodunk arról, hogy az így kapott üzemanyag is jobb ÜHG-profilú legyen, ami a jelenlegi komoly klímaproblémákra is jó válasz lehet. A 2015-ös párizsi klímacsúcs igen komoly problémákat vetett fel, ami megköveteli, hogy minden eszközzel fellépjünk ellenük. A mi termékünk és a gyártás hatékonysága felelős válasz ezekre a kihívásokra – mondja Reng Zoltán, és hozzáteszi: – Mienk az ország egyik legnagyobb biomassza-kazánja, melynek bővítése idén tavasszal kezdődött el, és amellyel megújuló energia alapon termeljük a szükséges hőt a technológiai folyamatokhoz. Ezáltal nemcsak a magyar gazdáknak tesszük még fenntarthatóbbá a működésüket – hiszen plusz bevételhez jutnak –, hanem a mi kibocsátásunk is jelentősen csökken.

A bioüzemanyag gyártás fellendülése és folyamatos fejlődése következtében az iparág hazánkban és európai viszonylatban is jelentős mennyiségű biodízelt és bioetanolt állít elő, mely a hatékony és környezetbarát termelést, alapanyag előállítást támogatja. Az elmúlt hét-tíz évben rengeteg nagy beruházásnak lehettünk tanúi. Nem csak Európában, de Magyarországon is sok gyár épült, amelyek nagy mennyiséget tudnak termelni.

Magyarországon a megtermelt repce 80%-ából készül biodízel, míg éves szinten körülbelül 1,4 millió tonna kukorica kerül feldolgozásra bioetanol formájában, és nagyságrendileg ennyit exportálunk szintén bioetanol gyártásra.
Európában jelenleg körülbelül öt millió tonna kukoricából és 4 millió tonna búzából készül etanol.
 
www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Itt a nagy fogás! - Lecsapott a halkommandó

2016. május 31. 08:08
Egy mázsa fagyasztott, jelöletlen kősüllőt foglalt le egy zalaegerszegi halboltban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). Az ÁHSZ kiemelt feladata az orvhalászok és az általuk illegálisan zsákmányolt hal és haltermékek értékesítőinek leleplezése. Ennek érdekében egy év alatt csaknem 7000 horgászt és 136 halárusító helyet ellenőriztek a szakemberek.
 

Fegyelmezett munkavállalók - A munkáltató fegyelmezési lehetőségei

2016. december 15. 11:08
Előfordul, hogy a munkavállaló késik, vagy hosszú évek kifogástalan magatartása után egyszer ittasan megy dolgozni. Mit tehet a munkáltató? Milyen következményekre számíthat a szabályszegő munkavállaló? Mi a különbség a figyelmeztetés és a fegyelmi büntetés között? Mikor alkalmazhatóak?