Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

2020. január 17. 08:45
Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

A denevéreknek Magyarországon 28 faja fordul elő. Egyes fajok épületeinkben is megtelepednek, mivel a természetes élőhelyeikhez – például barlangok, faodúk vagy rések – hasonló körülményeket találnak bennük. Épületlakó denevéreinket az elfoglalt szálláshely típusa szerint két csoportra oszthatjuk: vannak, akik a nagy tereket kedvelik, ezért elsősorban a padlások, szénapajták tetőszerkezetén csimpaszkodnak, és vannak, akik sokkal inkább a szűk réseket, repedéseket részesítik előnyben.

 

 
Fotó: Dobrosi Dénes
Utóbbi csoporttal az ablakok zsalutáblái mögött, ablakkeretek körüli falrésekben, tetőszerkezetben, fa falburkolatok alatti résekben találkozhatunk. Ezek elsősorban nyári szálláshelyek, ahol a nőstényekből és kölykeikből álló szülőkolóniák vagy magányos hímek verődnek össze. A denevérek fennmaradása szempontjából ezek a helyek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az utódok május körül születnek és augusztusra érik el azt a fejlettséget, hogy képesek lesznek repülni. A kettő közötti időszakban az adott szálláshelyen tartózkodnak, így annak biztonsága, zavartalansága kulcsfontosságú az életben maradásuk szempontjából. Kis méretük ellenére ezek az állatok akár 10 év feletti élettartamot is elérhetnek.

 

Érdemes tudni: Magyarországon minden denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Élő- és szaporodóhelyeik bolygatása, bármilyen tevékenység, amely érintheti és zavarhatja őket engedélyhez kötött.

Ezeket a munkákat a tavaszi (áprilisi) és az őszi (augusztustól október végéig terjedő) időszakra célszerű időzíteni, mert ekkor kellő körültekintéssel és szakmai felügyelettel elkerülhető sérülésük, pusztulásuk. A mostanában némileg kétes eredményességű vegyszeres szúnyogirtás helyett sokkal célravezetőbb, ha hagyjuk a denevéreket megtelepedni, hiszen bármilyen kicsik is, rengeteg szúnyogtól és egyéb éjszaka repülő rovartól mentenek meg bennünket és háziállatainkat. A denevéreknek egyébként mesterséges odúk kihelyezésével is segíthetünk.

Szintén nagyon sok szúnyogot, legyet elpusztítanak fecskéink, amelyek hasonlóképp vesztesei a vegyszeres szúnyogirtásnak.

Az épületek homlokzatán, eresz alatt a molnárfecske, istállókban, pajtákban pedig inkább a füstifecske telepszik meg. Mindkét faj állománya évről évre csökken, amely nemcsak a táplálékhiány, hanem a fészkeik leverése miatt is aggasztó méreteket ölt.

Az ember maga körül egyre több területet lebetonoz, térkővel borít, így a fecskék tavaszi megérkezésükkor nem találnak sarat a fészek megépítéséhez, ezért száraz tavaszokon locsolással segítsük őket "sárlelőhelyhez". Mindkét faj védett, ezért fészkeik eltávolítása, költésük megzavarása törvénybe ütköző cselekedet. A "rossz helyre" épült fészket ne verjük le, hanem helyezzünk alá deszkát, így a guanó senki fejére nem fog rápotyogni. Gondoskodásunkat csivitelésükkel és sok-sok rovar elfogyasztásával hálálják meg.

 
 
A fehér gólya Magyarországon 1906 óta védett, 1993 óta pedig fokozottan védett. Az egykor fákon, kazlakon fészkelő madár ma már szinte kizárólag az elektromos vezetékek oszlopaira és kéményekre építi fészkét,

tehát a denevérekhez hasonlóan beköltözött a településekre (érdekesség: az országban először 1968-ban fészkelt gólya villanyoszlopra). Ennek következtében pusztulásuk leggyakoribb oka az áramütés és a vezetéknek repülés. Különösen a fiatal, még ügyetlenül repülő fiókákra való tekintettel a fészkek közelében lévő veszélyes oszlopokra úgynevezett állókát szerelnek a szakemberek, ezzel csökkentve az áramütések számát. Az oszlopra épített fészkeket fészekmagasítóra költöztetik, hogy az átázott fészkek ne okozzanak kárt se a madaraknak, se pedig az energiaellátásban.

A faj állománya egész Európában jelentősen lecsökkent, ennek fő oka azonban nem a fészkelési szokásainak megváltozása, hanem táplálkozóhelyeinek eltűnése. Vízrendezések következtében óriási méretben tűntek el az időszakosan vízzel borított területek, a legelő állatállomány csökkenésével pedig igen jelentős gyepterületet szántottak fel. A megfelelő élőhelyek eltűnésével azonban nemcsak gólyáink helyzete romlik; sok más gyepekhez kötődő növény- és állatfaj egyedszáma is csökken. A közhiedelemmel ellentétben gólyáink egyébként nemcsak békát esznek: nagyon sok pockot, egeret is elcsípnek, ha pedig csak szöcskét és sáskát találnak nagy tömegben, akkor azoknak sem állnak ellen.

A hazánkban előforduló bagolyfajok közül három, a gyöngybagoly, a kuvik és alkalmilag a macskabagoly költ épületek padlástereiben; a macskabagoly védett, a kuvik és a gyöngybagoly fokozottan védett madár.

Templomtornyok, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madarai ők. Elsősorban kisemlősökkel – pockokkal, egerekkel, cickányokkal – táplálkoznak, de fogyasztanak énekesmadarakat, rovarokat, kisebb hüllőket és kétéltűeket is. Ahogy a többi élőlényre, úgy a baglyokra is leselkedő legfőbb veszélyforrás az élőhelyek leromlása. A mezőgazdaság átalakulása, az állattartás visszaszorulása, a templomtornyok lezárása a költőhelyek csökkenéséhez, megszűnéséhez vezet. Az olyan nagy beruházások, mint az utak, lakóparkok, gyárak, bevásárlóközpontok építése a táplálkozóterületek eltűnését okozza. Sajnos arra is vannak tapasztalatok, hogy a véralvadásgátló rágcsálóirtószerek felhalmozódnak a ragadozókban, majd pedig pusztulásukat okozzák. Az épületlakó bagolyfajaink egyébként nagy hasznot tudnak hajtani a mezőgazdasági területek rágcsálóinak fogyasztásával. Ehhez viszont szükség van arra, hogy olyan időszakokban is megtalálják táplálékukat, amikor a szántóföldeken nincsenek rágcsálók, mert például felszántva várják a tavaszt.

 

Kovikodú szakszerű kihelyezése
Fotó: Harsányi Krisztián
Szükségesek tehát a természetközeli gyepek, fasorok, ahol ezek a szép madarak nemcsak a rágcsálókat, de kisebb mértékben a rovarevő cickányokat is fogyaszthatják. A településeket körülvevő, az ember kíméletes tevékenységével jellemezhető változatos élőhelyek – például zöldséges kertek, kaszálók, gyümölcsösök, lucernások, kis szántók, árkok és fasorok – fenntartása, kialakítása nagyban hozzájárul a baglyok túléléséhez, állományuk növekedéséhez. A nagy kiterjedésű, nyílt területeken kihelyezett T-fák is segítik a madarak táplálékszerzését, és ezzel a rágcsálók visszaszorítását, a költőhelyek eltűnését pedig mesterséges odúk, költőládák kihelyezésével ellensúlyozhatjuk.

 

Ha épületén, épületében védett faj telepedett meg, és segítségre van szüksége, keresse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot. Ha pedig az állatokról többet is olvasna, akkor a www.mme.hu, illetve a www.hunbat.hu linkekre kattintva érdemes tájékozódnia.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Ideje megnyomni a vészcsengőt- kipusztulóban a fél világ a műanyagok miatt

2019. augusztus 12. 08:14
Egy új kutatás szerint már mindennapos a partra vetett bálnák és delfinek gyomrában a műanyag, amely hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.

Engedély nélkül elpusztítottak egy védett ligeterdőt a Tiszánál

2020. február 12. 08:25
Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt, írja keddi közleményében a WWF Magyarország. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír.