Fazekas Sándor különösen fontosnak nevezte, hogy a keretmegállapodás erősíti a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a NAK között a munkát, ezáltal hatékonyabbá és gyakorlatorientáltabbá válhat a szakképzés. Hozzátette: azt szeretnék, hogy az agrár-szakképző intézményekben minél több gyerek tanuljon, és erősödjön a felnőttképzés is.  Mint fogalmazott, a jövő szakembereinek magas színvonalú iskolarendszerű képzésre, a tudás megújítását szolgáló továbbképzésekre, valamint a duális képzési rendszer kibővítésére van szüksége, ez pedig szorosabb együttműködést kíván meg az agrár-szakképző iskolák és az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezet, a gazdatársadalom között.

Kép letöltése

 

Fotó: Kovács Zoltán/FM

A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a versenyképes agrár-szakképzés érdekében hozta létre a minisztérium az elmúlt években az egységes agrár-szakképzési hálózatot, amelyben 63 intézmény működik. A koncepció helyességét igazolja, hogy a 2016/17-es beiskolázási adatok emelkedést mutattak - mondta. Az idei tanévben 8195-en iratkoztak be az intézményekbe, 2,7 százalékkal többen az előző évinél. A most következő tanévben is hasonló az érdeklődés a gyerekek részéről - jegyezte meg Fazekas Sándor. 

Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció összefoglalja az agrár- és élelmiszeripar területén a fejlődés lehetőségeit, és megszabja az átalakítás irányait. Legfontosabb célkitűzése az agrár-szakképzés rendszerének megújítása az agrár- és élelmiszergazdaság sajátosságainak figyelembevételével, a duális képzés megerősítésével. Tavaly mintegy 26,7 milliárd forintot fordított a tárca az általa működtetett agrár-szakképző intézmények finanszírozására. Ebből mintegy 18,9 milliárd forintot az állami támogatás, 7,8 milliárd forintot a pályázati és működési bevételek tettek ki – fogalmazott a miniszter.

Kép letöltése

 

Fotó: Kovács Zoltán/FM

Fazekas Sándor elmondta, hogy sikeresen lezajlott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) agrár- szakképesítéseinek 2015 tavasza óta tartó felülvizsgálata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével. Ennek eredményeként 15 szakképesítéssel bővült a mezőgazdasági képzések száma; az oktatásuk már a 2016/17-es tanévtől elkezdődött. Az egyik legjelentősebb új szakképesítésnek nevezte a kistermelői élelmiszer-előállító, és a falusi vendéglátói képesítéseket. A képzés illeszkedik a "termőföldtől az asztalig" elvhez. A végzettség kisüzemi élelmiszer-előállítására, értékesítésre, vagyis önellátó gazdálkodásra és vendéglátásra jogosítja fel a munkavállalókat - tette hozzá.

Kép letöltése

 

Fotó: Kovács Zoltán/FM

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arról beszélt, hogy a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és a jogszabályok jelentős szerepet és felelősséget delegáltak az agrárkamara számára a középfokú szak- és felnőttképzésben. Éves szinten 4 ezer gazdálkodó szervezetnél 6500 tanulószerződés és 1000 együttműködési megállapodás gondozását látja el a NAK, illetve 4 ezer tanuló vizsgáztatását szervezi meg. Tavaly több mint 1500 vizsgára delegált az agrárkamara tagokat és elnököt, ahol mintegy 23 ezer tanuló adott számot tudásáról. Az idén a tanulmányi versenyeken - az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen és a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen - 18 szakmában mintegy 500 fiatal vett részt.

kormany.hu