Versenytilalmi megállapodás: kötelező tartalom az érvényességhez

2020. január 16. 12:40
Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.

Munkaviszony alatt nem veszélyeztethető a munkáltató jogos gazdasági érdeke

A munkavállalónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkaviszony fennállása során a munkáltató jogos gazdasági érdekeit óvnia kell, mely tilalom az Mt. rendelkezéseiből közvetlenül is következik. A munkavállaló ugyanis az Mt. 8. §-a alapján a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Így a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Végezetül a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon sem gyakorolhatja. Látható tehát, hogy a munkavállaló számára a munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme a munkaviszony fennállása alatt alapkövetelménynek tekinthető, melyhez díjfizetési kötelezettség sem kapcsolódik.

A munkaviszony után a jogos gazdasági érdek megállapodás tárgya

Míg a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót a munkáltatói jogos gazdasági érdekek védelme kötelezettségként terheli, hiszen a munkavégzés a munkáltató érdekében történik, a munkaviszony megszűnésével a munkavállaló a kötelezettségétől szabadul. Alapíthat tehát maga is konkurens társaságot vagy ilyen társaság számára munkát is végezhet. Ha azonban a munkáltató ezt szeretné megakadályozni erre is lehetőség van. Ennek egyetlen módja a versenytilalmi megállapodás kötése, melynek lényege a tartózkodás a konkurenciát erősítő magatartás folytatásától. A felek megállapodása alapján ugyanis a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezt a megállapodást az Mt. módosításával 2020. január 1. napjától kezdődően írásban kell megkötni.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Tömeges reskilling az autóiparban: már benne vagyunk

2021. február 04. 13:17
Aki csak járatos a HR területén, hallotta a reskilling fogalmát. Maga a fogalom nem új keletű, egyidős a HR eszköztárral. Ami azonban több, mint nyugtalanító a cégvezetők és a HR vezetők számára, az az, hogy a következő két évben a munkavállalók 35%-ánál várható szükséges átképzés az autóiparban, és biztosan kevesebb, mint 8 év van az összes átképzés levezénylésére (BCG, KPMG). A válaszolók a legkülönfélébb okokról számoltak be: szerepelt a távoli munkavégzés, globális piacok változása, az elektromos autók terjedése, politikai hatások, mint külső szempontok, illetve az egyszerre jelen lévő munkaerőhiány és munkaerő többlet miatti mozgások.

Hogyan alkalmazhatjuk a szupervíziót a munkahelyeken?

2019. július 31. 09:20
A munkaerőpiac szereplői számára kevésbé ismert a szupervízió, mint a munkahelyi egészségvédelem hatékony eszköze. Nem tudják, hogy mit takar és hol alkalmazható. Hazánkban óriási szükség van rá minden szervezetben, mert eszköztárával megelőzhetővé válik a kiégés és megoldást jelenthet a munkahelyi konfliktusok feloldásában is. Erre világított rá Kálmán Márta szupervizor-coach, a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társaságának vezetőségi tagja.