Vita a feketegazdaságról a Pénzügyminisztériumban
A KKVHÁZ egy olyan kezdeményezés, amely családi, mikro- és kisvállalkozások gazdasági klubjaként szolgál, tudásmegosztási, kapcsolatépítési és közösségi élmény céljából jött létre, továbbá igény esetén szakmai segítséget is nyújt tagjainak. A klubrendezvényen a KKVHÁZ meghívására a LIGA Szakszervezetek is részt vett. A helyszínen mintegy 35 fő közreműködésével zajlottak az események, de online is részt lehetett venni azon, illetve szavazni lehetett a fentebb említett kérdésekben. A résztvevői kör vegyes volt, jellemzően a szolgáltatói szektor képviseltette magát, de voltak olyan vállalkozások, vállalkozók, akik az ipar, mezőgazdaság és kutatás-fejlesztés területéről érkeztek.
A kerekasztal-beszélgetéseket rövid bevezető előadások előzték meg. 3-3 perces felszólalásokban többek között Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. tavaly leköszönt elnök-vezérigazgatója, Horváth Attila, vám –és adóügyi szakértő, Csuri Ferenc, a Kludi Szerelvények Kft ügyvezetője osztotta meg gondolatait. Alapvetően egyetértés volt a felszólalók között, hogy a magyar kormány és gazdaság jó irányba megy a kifehérítési törekvéseket illetően, de fontos az egyén tisztességes hozzáállása is és a magával hozott értékrendszer is.
A LIGA részvételével is zajló kerekasztal beszélgetésen összefoglalóan a következőek hangzottak el:
• A gazdaság kifehérítése csak akkor indulhat el jó irányba, ha azokat egyéni, transzparens, motivációs célok kitűzése előzi meg.
• A feketegazdaságot nem célszerű megszüntetni azokon a területeken, ahol az „az emberi természettel nem összeegyeztethető” (ilyen például a ház körüli munka).
• A társadalmi felelősségvállalás nélkül az adóhatóság tehetetlen.
• Már középiskolában szükséges lenne elkezdeni a diákok pénzügyi-gazdasági oktatását.
A rendezvényről szóló hivatalos tudósítás és a képek az alábbi linken tekinthetőek meg:
https://www.kkvhaz.hu/cikk/2880-a-fekete-gazdasag-elenk-vitat-valtott-ki
liganet.hu
Kapcsolódó cikkek
Lázár és Varga megsarcolná az élelmiszermultikat
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.