Zavarosak a munkaidő-keret hatályos szabályai

2020. július 27. 08:16
A munkaidő-beosztás joga a munkáltató alapvető jogosultsága. A munkaidő beosztható általános munkarendben, ekkor a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik. Ettől eltérő munkaidő-beosztásra egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van lehetőség, melynek fő esete a munkaidő-keret. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a rugalmas foglalkoztatás alapvető eszköze, mely a munkáltatóknak jelentős segítséget nyújthat, hiszen a munkaidőt a hét egyes napjain – a munkamennyiséghez igazodóan - egyenlőtlenül is beoszthatja. A veszélyhelyzet alatt a munkaidő-keret szabályai változtak, ezek a változások azonban nem jelennek meg a munka törvénykönyvében, illetve kérdéses az is, hogy az Európai Uniós joggal vagy a Nemzetközi Munkaügyii Szervezet egyezményeivel (munkavállalói szervezkedés szabadsága) mennyiben vannak összhangban. Ezeket a kérdéseket az alábbiakban mutatjuk be:
Zavarosak a munkaidő-keret hatályos szabályai

Az általános szabályok szerint 4 hónaptól 36 hónapig terjedhet a munkaidőkeret

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 93-94.§-ai alapján a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ehhez tehát a munkavállaló hozzájárulása, egyéb különös körülmény fennállása nem szükséges. A munkáltatónak csupán annyi a kötelezettsége, hogy kihirdeti a munkaidő-keretet, illetve meghatározza annak kezdő és befejező napját.

A munka, illetve a munkáltató jellege alapján azonban ennél hosszabb időtartamú munkaidő-keret is alkalmazható. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében (közlekedési eltérések).

A munkaidőkeret tartama azonban kivételesen még ennél is hosszabb lehet. Amennyiben ugyanis ezt objektív vagy műszaki, munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónapos munkaidőkeret is alkalmazható. Fontos azonban tudni, hogy a 36 havi munkaidőkeret munkaidő-irányelvvel nem feltétlenül hozható összhangba. A 2003/88/EK irányelv ugyanis akként rendelkezik, hogy az un. referenciaidőszak, amelynek figyelembevételével a maximális munkaidőmennyiségre vonatkozó értékeket be kell tartani, nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Ezek a szabályok tehát a munka törvénykönyvében jelennek meg.

Veszélyhelyzet alatt jelent meg a 24 havi munkaidő-keret

 A veszélyhelyzet a munkáltatók számára jelentős foglalkoztatási problémákat hozott. Otthoni munkavégzéssel ugyanis számos munkakörben nem volt lehetséges a foglalkoztatás, általános munkarendben pedig így nem tudtak a munkavállalók számára munkát biztosítani. Ennek áthidalására vezette be a jogalkotó a 24 havi munkaidő-keret lehetőségét, mely az Mt. szabályozásán kívüli lehetőségként a munkáltató számára – kormányrendeletben - lehetőséget biztosított 24 havi munkaidő-keret egyoldalú bevezetésére, valamint már fennálló munkaidő-keret egyoldalú, 24 hónapra történő meghosszabbítására. A munkáltató lépése ráadásul kollektív szerződés rendelkezésébe is ütközhetett, mivel azt lényegében felülírta. Ez a szabályozás ugyanakkor két szempontból is sértheti a korábbiakban hivatkozott munkaidő-irányelvet. Egyrészt a referenciaidőszak ismételten meghaladja a 12 hónapot, másrészt úgy haladja meg, hogy erre nem a szociális partnerekkel történő egyeztetés eredményeképpen kerül sor. Olyannyira nem, hogy a munkaidő-keret a fennálló kollektív szerződéseket felül is írja. A 2020. évi LVIII.tv. 56.§ (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. Ez pedig azt jelenti, hogy az átmeneti szabályozás a veszélyhelyzetet követő 24 hónapig is eltarthat.

A veszélyhelyzetet követően megjelent a munkaidő-keret extra

Önmagában az is érdekes helyzetet teremt, hogy a munka törvénykönyvének részét képező munkaidő-keret szabályait egy kormányrendeletek évekre kiterjedő hatállyal, bizonytalan érvényességgel módosítják. Ez a helyzet azonban tovább fokozódott, hiszen a 2020. évi LVIII.tv.56.§ (4)-(5) bekezdései a veszélyhelyzetet követően is lehetőséget teremtenek 24 havi munkaidő-keret egyoldalú megállapítására. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – ugyanis engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal a döntését 90 napon belül hozza meg. Ezzel összefüggésben azonban számos nyitott kérdés maradt. Egyrészt nem tudjuk mit takar a munkahelyteremtő beruházás, illetve a nemzetgazdasági érdek, mely fogalmakat a munkajogban kellene alkalmazni tudni. Másrészt pedig továbbra is fennáll a hatályos joganyag Európai Uniós szabályozásba, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeibe ütközésének kérdése.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 

Kapcsolódó cikkek

Alkalmi munka vagy turisztikai idénymunka?

2020. július 06. 09:39
Alkalmi vagy turisztikai jellegű foglalkoztatottnak minősülnek a strandbüfé dolgozói? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Sok magyar maradt home office-ban

2020. július 07. 08:37
A szükségállapot megszüntetésével is maradt a home office a felsőfokú végzettségűek 51 százaléka, valamint budapesti munkavállalók 40 százaléka számára, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek 20 százaléka vesztette el állását a járványnak köszönhetően.