Ezt mondják.

A talajmegújító gazdálkodás elkezdéséhez csak bátorság kell, semmi más – véli a békéssámsoni Jó László, aki 10 évvel ezelőtt tette le az ekét.

Akad hely az országban, ahol az őszi vetésű repcét tavaszra betakarítják. Nem, nem a gazda, hanem a vad.

Napjaink súlyos kérdésére, a talajból hiányzó csapadék pótlására sokan keresik a választ. Németh Zoltán építész-pedagógus szerint nem kell keresni, mert kézenfekvő.

Termesztett növénykultúráink genetikai diverzitásának megőrzése elemi érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Ide tartoznak a Kárpát-medencében régóta előforduló gyümölcs tájfajták, melyek alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a klíma- és ökológiai változásokkal szemben. Ezen tájfajták genetikai sokféleségének megőrzésére hívja fel a figyelmet ezentúl a Magyar gyümölcs tájfajták napja.

Több tagállam sem ért egyet azzal, hogy az ukrán agrártermékek vámolás nélkül érkezzenek az unió piacára.

Nem a méz megtermelése jelenti ma a fő nehézséget, hanem az értékesítése, a piacszerzés. Vannak azonban megoldások (igaz, ezek sok plusz energiát igényelnek), melyekkel ez is lehetséges.

Az ENSZ Közgyűlése első ízben 2012. március 21-én hirdette meg az Erdők Nemzetközi Napját, mely amellett, hogy az „erdők ünnepe”, az erdők jelentőségére hivatott felhívni a figyelmet az egész világon. Arra ösztönözve az ENSZ tagországait, hogy nemzeti és nemzetközi hatáskörben tegyenek erőfeszítéseket az erdők védelme, és az erdőterületek gyarapítása érdekében. Minden évben más tematika köré szerveződnek az Erdők Nemzetközi Napja programjai, 2024-ben ez az „erdők és az innováció”.

Az ukrán méz behozatalának tiltása nem jelent megoldást a magyar méhészek piaci nehézségeire. Az alacsony árakat inkább a kétes eredetű, olcsó kínai méz okozza.