Nemcsak túlélte, hanem a nehéz idei év ellenére erősödött a mező- és élelmiszergazdaság, sőt olyan lépések történtek a beruházások és szabályozó rendszerek révén, amelyek megalapozzák és elő is segítik majd az agrárium stabilitását és fejlődőképességét a következő években - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön.

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Átfogó kiadványt jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal a hazai mezőgazdaság tavalyi teljesítményéről. Eszerint 2019-ben Magyarországon az összes mezőgazdasági termék volumene 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a növénytermesztési ágazaté 0,6 százalékkal csökkent egy év alatt. Hogyan teljesítettek a mezőgazdaságban tevékenykedő cégek?

A mezőgazdaság digitalizációja igazi kihívást jelent a szakpolitikának. Részben azért, mert - más területektől eltérően - rohanunk azután, ami a földeken már zajlik. Gondoljunk csak a drónok, vagy az adathasználat szabályozásának kérdésére – fogalmazott Juhász Anikó a német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium és az Európai Agrár Kutatási Kezdeményezés online tanácskozásán.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára többet között arról beszélt az Agrárszektor 2020 Konferencián, hogy mire számíthat a magyar mezőgazdaság a következő két átmenti év során, és milyen kilátásai lehetnek a magyar gazdáknak a 2023-ban induló új közös agrárpolitika kapcsán.

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

Az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai ágazat, amit vonzóvá kell tennünk a fiatalok számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szenátusi ülését követő sajtótájékoztatón.

A magyar élelmiszeripar habár alapanyag-termelésben kiemelkedő, de kész termék nem keletkezik nagy mennyiségben - mondta Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa az Agrárszektor 2020 Konferencián. Hozzátette, az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarország elveszítette az élelmiszeripari export lehetőségeit és inkább importál, emiatt Lengyelország és Szlovákia például ledömpingelte kész élelmszeripari termékekkel a magyar polcokat. A kormánybiztos emellett beszélt arról is, hogy mikor lesz olyan stádiumban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., hogy nemcsak egy jó mintagazdaság lesz, de ő maga is büszke lesz rá.

Az elmúlt harminc év legnagyobb vesztesének nevezte az agrárszektort Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ért felelős kormánybiztosa, aki szerint a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztását pótolhatja Magyarország. A gödöllői agráregyetem kuratóriumának tagjaként arról is beszélt, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül Gödöllőn, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel, mint mondta ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása.

Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) tíz éve nyújt hatékony segítséget, kedvező finanszírozási lehetőséget a mezőgazdasági vállalkozások számára - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.