A munkáltató a munkavállaló munkavégzését ellenőrizheti, ellenőrzésének ugyanakkor korlátjai is vannak. Ilyen korlát például az, hogy a munkavállaló magánélete sem a munkaidő alatt, sem azon túlmenően nem ellenőrizhető. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a munkáltató a magánélet valamely történésére akár felmondást is alapíthat. Erre a kivételes helyzetre találhatunk példát a Kúria egyik új döntésében. Nézzük akkor közelebbről mire kell figyelni munkáltatói szemmel.
 

Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.

Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a megfelelés megvalósítása. Sokan alaptalanul abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat előfordulása bármikor bekövetkezhet. Nézzük mely szempontokra kell különösképpen ügyelni:

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 25.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki a Raiffeisen Bank Zrt-re jogalap nélküli adatkezelés, illetve a megfelelő tájékoztatás hiánya okán. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze:

Szabályszerű és elfogadható-e az, ha egy munkavállaló e-mailben küldi el a felmondását a munkáltatónak? Ebben az esetben mi számít a közlés időpontjának? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.