Az elmúlt hónapokban megfigyelhető, hogy az alaptermékek közül a tejtermékek árai drasztikusan emelkedtek. A drágulás hátterében a tejtermelők általános önköltség-növekedése áll, hiszen áremelés nélkül a hatékonyság már nem lenne tovább növelhető egy telepen vagy üzemen belül. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki - miután szintén hasonló gondokkal küzd - kénytelen a fogyasztókra terhelni saját költségnövekedését.

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a legjobban. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,6 százalékkal nőttek.

A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.

A magyar háztartásokban a baromfi- és a sertéshús fogy leginkább, nem csoda, hiszen hagyományos, népi receptjeink fontos alapanyagának számítanak. Viszont az árak tovább emelkednek, és az emelkedésnek több oka is van: a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció - az elszálló globális energia- és élelmiszerárak miatt, amelyek elsősorban a háború miatt nőnek -, másrészt vannak belső hatások is. Cikkünkben most megnéztük, hogyan alakult az egyes állatállományok száma, illetve megnéztük azt is, milyen húst fogyasztanak többségében a magyarok. Sőt, annak is utánajártunk, mennyibe kerülnek ezek a húsok a nagyobb élelmiszerláncoknál.

Körbejártuk a balatoni vendéglátóegységeket, kezdve Lellétől, Szemesen át az északi partig, Tihanyig, Füredig és Csopakig. A tanulság? Bródyval szólva: a helyzet jó – de nem reménytelen. A nettó 800 ezer forintos fizetések ugyan – minden híreszteléssel ellentétben – nem jellemzők, a választóvonal az idényüzletek és az egész évben nyitva tartó éttermek között húzódik. Ami tény: az árak emelkednek, de a kocsmárosok egyelőre még nem hárítják át a vevőre az alapanyagok drasztikus drágulását. A kulcsszó az egyelőre.

Az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult. Átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.

Drágábbak lesznek a hosszú hétvégék a hazai welness szállodákban már szeptembertől. Az áremelkedések oka, hogy elszálltak a rezsiárak és megemelkedtek a munkabérek. Akik azonban időben foglalnak, kedvezményt kaphatnak, úgy tűnik tehát, hogy nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a döntést. Az ATV Híradó riportja.

A járványhelyzet alatt sok háziasszonynak előre kellett tervezni, akár napokra is, hogy mire lesz szüksége a családnak. Most, a magas infláció és a rezsiemelés miatt ismét szükség lesz az előrelátásra. Ha ki akarunk jönni a pénzünkből, nem árt tervet készíteni a kiadásokról, illetve meghatározni egy keretet a havi bevásárlásra, hiszen ilyenkor tudjuk a legtöbb pénzt elszórni felesleges termékekre. Persze voltak és vannak olyanok, akiknek nehezebben megy a tervezés, nekik szeretnénk most segíteni néhány tanáccsal. Íme néhány tipp, amivel rengeteg pénzt tudsz megtakarítani bevásárlás során.