35 ezerrel dolgoztak kevesebben mint egy évvel ezelőtt a harmadik negyedévben.

Az Orbán-kormány a parlament őszi ülésszakának elejére ígérte a home office-törvény benyújtását, de ez továbbra sem történt meg – közölte az ATV Híradója. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a jogszabály csúszása a cégekre is negatívan hathat. A lehetőség körüli bizonytalanság ugyanis gátolhatja a munkaadókat a munkavállalói állományuk megtartásában, fejlesztésében. 

A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta az álláspiac dinamikáját: a keresleti piac kínálativá vált, ennek hatására Magyarországon a vállalatok többsége 2021-ben a toborzási idő csökkenésére számít – derül ki a Profession.hu online felméréséből. A közlemény szerint az online felmérést szeptemberben készítették 405 cég bevonásával.

A koronavírus járvány által generált változások izgalmas dinamikákat hoztak a szervezetek működésében. Hogyan, milyen HR folyamatokat alakított át a járvány? Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? Ezekre a kérdésekre válaszol HR Szubjektív rovatunkban Berzsenyi Márta, az Avis Budget Group BSC Kft. HR igazgatója

A LIGA Szakszervezetek regionális referenseit kérdeztük, hogyan látják, a második hullám során milyen nehézségekkel kell szembe néznie a cégeknek és a munkavállalóknak.

A vakcinagyártás és -engedélyezés is rohamléptékben halad előre, így hamarosan a munkáltatóknak már az oltásokkal kapcsolatos dilemmákkal kell szembenézniük: kötelezővé tehetik esetleg az oltást egyes munkakörökben vagy kötelesek oltást biztosítani, alkalmazhatók munkajogi szankciók, ha a munkavállaló nincs beoltva?

A Kúria a 2020. november 2. napján közzétett ítéletében megerősítette, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napon is munkát végző munkavállaló számára munkabérén felül távolléti díj is fizetendő. Sőt, munkavégzés esetén a munkavállalót bérpótlék is megilleti. A döntés részleteit (Kfv.VII.37.342/2020/7.) az alábbiakban ismertetjük:

A gazdasági válság hatására változások várhatóak a munkaerő-piacon. A fizetőképes kereslet csökkenésével a munkáltatók arra kényszerülhetnek, hogy munkaviszonyokat szűntessenek meg. Az sem zárható ki, hogy a létszámhiány okozta munkatöbblet okán munkavállalók döntenek a munkaviszony megszüntetése mellett. Az alábbiakban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb szempontokat, jogi elvárásokat mutatjuk be:
 

A vállalkozásokat a járványügyi helyzet meglehetősen megterheli. Sok esetben arra kényszerülnek, hogy a gazdasági helyzet romlása okán a munkafeltételeken átmenetileg vagy véglegesen változtassanak. Fontos ezzel összefüggésben látni, hogy hol húzódnak pontosan a határok.

A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával és az ebből eredő eseti vagy folyamatos munkaerő-hiánnyal, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg. Ebben a helyzetben ugyanis a feleknek lényegesen nagyobb rugalmasságra van szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.