A fagykárok ellenére sem szabadultak el a gyümölcsárak – írta a pénteki Világgazdaság. Ám minőségbeli és méretbeli problémák akadtak. Például pró kajszikat hozott az öntözés hiánya.

Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra. Az ültetvények korszerűsítése jelentősen előrelendítené a magyar almapiacot.

Minőségi romlást okozhat a most érő zöldségeknél és gyümölcsöknél a rendkívüli kánikula, de ha megfelelő átmenettel jön a lehűlés, a termés nincs veszélyben.

Lezárult a jellegzetes nyári termékek összehasonlító vizsgálata. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által elrendelt felmérés ezúttal is arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszerlánc-termékeket forgalmaznak-e.

Az ÉFOSZ fenntartja azt az álláspontját, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. Meggyőződésünk, hogy az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek.

Megjelent a Magyar Közlönyben az a 20 pontos akcióterv, amelyet a multinacionális cégek rossz minőségűnek mondott élelmiszereinek háttérbe szorítására kíván végrehajtani a kormány. Az intézkedésekre mintegy 2 milliárd forintot fordítanának 2017-2019-ban, egyes lépések kidolgozási határidejét viszont csak 2020. december 31-ben állapították meg. Kiemelt cél a fogyasztói tudatosság növelése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) létszámának és laborkomplexumának bővítése is.

Furcsa helyzetnek tűnik, de ha az ember bemegy bárhol az országban egy nagyobb élelmiszerboltba, elvétve talál csak olyan terméket vagy terményt, amely az adott település környékéről, vagy akár csak az ottani tájegységből származik. Miért nem lehet Csopakon csopaki bort kapni? Kecskeméten kiskunságit? Balatonvilágoson Hedon söröket? Vagy mégiscsak lehet?

A Kormány a védjegyek piacán ugyancsak segítené a hazai foigyasztók könnyebb eligzodását 

Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.