10 millió forint adatvédelmi bírságot kapott a COVID minták eredményeit küldözgető kormányhivatal

2021. június 29. 09:25
Jelen ügy abból a járványügyi gyakorlatból következett, hogy a fertőzött személyek COVID vizsgálati eredményeit a mentőszolgálattól a kormányhivatal kapta meg, az érintett fertőzöttek azonban a háziorvosnál érdeklődtek eredményeik után. Ennek következtében a kormányhivatal az eredményeket a háziorvosoknak megküldte. Erre az adattovábbításra azonban adott körülmények között nem a legnagyobb gondossággal került sor, mely így adatvédelmi incidenst eredményezett. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
10 millió forint adatvédelmi bírságot kapott a COVID minták eredményeit küldözgető kormányhivatal

Közérdekű bejelentésből indult az ügy

A Nemzeti adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz egy magánszemély emailen keresztül közérdekű bejelentést küldött, amelyhez a bejelentő egy neki továbbított e-mail üzenetet és annak mellékleteként egy Excel táblázatot csatolt. Az e-mailt és táblázatot 2020. április 14-én Budapest Főváros Kormányhivatala, XI. Kerületi Hivatala, Hatósági Főosztály, Népegészségügyi Osztálya küldte meg Budapest XI., XII. és XXII. kerülete valamennyi felnőtt háziorvosa és házi gyermekorvosa részére. Az e-mail üzenet és annak melléklete 1153 sorban tartalmazza meghatározott időszakban vizsgált, budapesti betegek személyes adatait, panaszaikat, vizsgálati eredményüket.  Az e-mail megküldésére azért került sor, mivel az egészségügyi szolgáltatók egyéni tájékoztatása a kormányhivatal szerint nem volt biztosítható. A kormányhivatal ezért fel is hívta az eredetileg címzett háziorvosok figyelmét az adatok bizalmas kezelésére. Az Excel fájl hozzáférésvédelemmel (pl. jelszó) nem volt ellátva.

Bepanaszolt: Járványügyi szükséghelyzet indokolta az adatközlést

Az Országos Mentőszolgálat az új koronavírus okozta megbetegedések kimutatására a gyorsteszteket 2020. március 19. napját követően kezdte alkalmazni. A gyorstesztek által kimutatott eredmények továbbításáról 2020. április 8. napja előtt egységes álláspont nem született. A kormányhivatal ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a helyzetét az is nehezítette, hogy az érintettek a tesztelés helyszínén azt az információt kapták, hogy az eredménnyel kapcsolatban háziorvosuknál érdeklődhetnek. A háziorvosok viszont a Népegészségügyi Osztályanál érdeklődtek az eredmények iránt. Ennek következtében tehát a háziorvosok érdeklődésére történt meg az egyszeri e-mailes adattovábbítás. A kormányhivatal kiemelte, hogy nem érhette jogsérelem az érintetteket, mivel a járványügyi helyzetben – az arányosság elvére tekintettel – a potenciális fertőzöttek figyelmeztetése, ezáltal a lakosság megóvása nagyobb előnnyel járt, mint az adatok visszatartása a háziorvosoktól. Az kormányhivatal ráadásul fel is hívta a táblázatot megkapó háziorvosok figyelmét arra, hogy a nem a körzetükbe tartozó betegek adatait töröljék. Vállalta végül, hogy felülvizsgálja adattovábbítási gyakorlatát a jövőbeli hasonló incidensek elkerülése érdekében.

NAIH: magas kockázati besorolású adatvédelmi incidens keletkezett

A személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alapján adatvédelmi incidensnek minősül a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. A NAIH kiemelte, hogy a betegadatokat tartalmazó táblázat oly módon történő továbbítása a háziorvosok részére, hogy abban körzetenkénti válogatás nélkül szerepelnek az érintettek adatai adatvédelmi incidenst eredményezett. Ennek oka, hogy a megfelelő és a kockázatokkal arányos biztonsági intézkedések hiánya miatt a nagyszámú érintett egészségügyi adatait tartalmazó adatbázisban szereplő valamennyi adat olyan címzettek számára is megismerhetővé vált, akik egyébként az adatok töredékének (így csak akivel ténylegesen orvos-páciens viszonyban vannak) megismerésére lennének jogosultak. Arra is rámutatott, hogy az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe (pl. a közérdekű bejelentő magánszemély, vagy a Hatóság). A megfelelő biztonsági intézkedések hiánya és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférések között így közvetlen ok- okozati összefüggés áll fenn.

A hatóság kiemelte, hogy az egészségügyi adatokat érintő adatvédelmi incidens jellemzően magas kockázati besorolású, melyet nem csupán haladéktalanul be kell jelenteni a felügyeleti hatósághoz, hanem az érintettek tájékoztatása is szükséges.

A határozat zárásaként a felügyeleti hatóság azzal érvelt, hogy a járványügyi helyzet nem ad felmentést valamennyi kötelezettség alól. Az adatok körzetek szerinti leválogatása, illetve jelszavas védelem alkalmazása pedig minimálisan elvárható lett volna.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Miért menjünk vissza az irodába?

2020. május 26. 08:12
Már javában zajlik a cégeknél az irodai visszatérés előkészítése, sőt, valahol a kollégák egy része újra bejár. Az Év irodája című online konferencián a vállalati résztvevők elmondták, ki hol tart a folyamatban, melyek a legkritikusabb pontok és miért fontos a személyes jelenlét egy vállalat életében.

Szakszervezeti vezető lettél? Jó repülést!

2021. január 11. 09:49
Valaha megtiszteltetés volt, és biztonságot is jelentett, manapság már aggódva töprenghetnek a szakszervezeti vezetők: munkahelyüket vagy kirúgásukat garantálja ez a tisztség?