A cafeteria szűkítése kihathatott a bérdinamikára

2019. augusztus 02. 07:45
Erősen visszaestek a béren kívüli juttatásból származó adóbevételek

A nem bérként adózó egyes meghatározott juttatások utáni adóbevételek 65 százalékkal, míg a kedvezményes béren kívüli juttatások – a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) – utáni adóbevételek 22 százalékkal csökkentek az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.

Fotó: MW / Imre György (archív)

A cafeteria-rendszer idei szűkítése – ha a kieső cafeteriajuttatásokat a vállalatok bérként fizették ki – statisztikai szempontból hatással lehetett az erőteljes év eleji bérdinamikára – írják a jegybank közgazdászai. A cafeteria utáni adóbevételek csökkenése mellett a döntően béren kívüli juttatásokat tartalmazó egyéb munkajövedelmek első negyedéves visszaesése is arra utal, hogy a vállalatok az idei évben visszafogták a béren kívüli juttatásokat.

 

 

 

 

 

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához. A cafeteriarendszer átalakítása a versenyszféra átlagos munkaerőköltségét 0,4 százalékponttal emeli. Két hatás játszik ebben szerepet:

  • egyrészt a kieső cafeteriajuttatások bérként való kifizetése,
  • másrészt az év eleje óta már bérként adózó cafeteriajuttatások miatt számolhatnak növekvő költségekkel a vállalatok.

teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek

Most már tutira a kormány mondja meg a minimálbért

2018. december 20. 09:47
A szakszervezet ragaszkodott a 13 százalékhoz

Hatalmas az egyenlőtlenség a fizetésekben

2018. november 12. 08:02
A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.