A cafeteria szűkítése kihathatott a bérdinamikára

2019. augusztus 02. 07:45
Erősen visszaestek a béren kívüli juttatásból származó adóbevételek

A nem bérként adózó egyes meghatározott juttatások utáni adóbevételek 65 százalékkal, míg a kedvezményes béren kívüli juttatások – a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) – utáni adóbevételek 22 százalékkal csökkentek az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.

Fotó: MW / Imre György (archív)

A cafeteria-rendszer idei szűkítése – ha a kieső cafeteriajuttatásokat a vállalatok bérként fizették ki – statisztikai szempontból hatással lehetett az erőteljes év eleji bérdinamikára – írják a jegybank közgazdászai. A cafeteria utáni adóbevételek csökkenése mellett a döntően béren kívüli juttatásokat tartalmazó egyéb munkajövedelmek első negyedéves visszaesése is arra utal, hogy a vállalatok az idei évben visszafogták a béren kívüli juttatásokat.

 

 

 

 

 

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához. A cafeteriarendszer átalakítása a versenyszféra átlagos munkaerőköltségét 0,4 százalékponttal emeli. Két hatás játszik ebben szerepet:

  • egyrészt a kieső cafeteriajuttatások bérként való kifizetése,
  • másrészt az év eleje óta már bérként adózó cafeteriajuttatások miatt számolhatnak növekvő költségekkel a vállalatok.

teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek

Balhé az Országházban: így próbálja akadályozni az ellenzék a munkaidőkeret növelését

2018. december 11. 07:25
Obstrukcióval próbálta megakadályozni az ellenzék, hogy szerdán szavazzon a ház a "rabszolgatörvény" néven elhíresült törvénymódosításról.

Lesz európai minimálbér?

2019. október 01. 09:02
2019. szeptember 20-án az Európai Szakszervezeti Szövetség Rendkívüli Végrehajtó Bizottságának ülésén előterjesztett dokumentum szerint nem csökkent a nyugat- és kelet-európai bérek közötti különbség, annak ellenére sem, hogy a termelékenységben már régen nincs nagy különbség az országok között.