A gluténérzékenység és a glifozát

2019. január 07. 09:03
Az Amerikai Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ tanulmánya rávilágít a cölikáiás megbetegedések, különösen a gluténérzékenység és a glifozát-használat kapcsolatára. A tanulmány szerzői egyértelműen állítják, hogy a tömeges méretet öltő lisztérzékenység elsődleges kiváltó oka a glifozáthasználat.
A tömegmédia által szándékosan figyelmen kívül hagyott, az Interdisciplinary Toxicology(Interdiszciplináris Toxikológia) tudományos folyóiratban még 2013-ban megjelent tanulmány szerint bár a cölikáiás betegségek, azoknak is a leggyakrabban előforduló válfaja, a gluténérzékenység világszerte egyre nagyobb méreteket ölt, de leggyakrabban az észak-amerikai és az európai kontinensen fordul elő. A 300 hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült összesített elemzés szerint ma már a lakosság 5 százalékát érinti.

 

A tanulmány szerzői egyértelműen állítják, hogy a tömeges méretet öltő lisztérzékenység elsődleges kiváltó oka a glifozáthasználat.

Get Holistic Health internetes egészségtudományi folyóirat cikke a tanulmány tudományos nyelvét „lefordítva”, közérthetően tárja olvasói elé az összefüggés kémiai hátterét.

A glutén- vagy lisztérzékenység tünetei megdöbbentően hasonlítanak azokhoz a tünetekhez, amelyeket a glifozátnak kitett laboratóriumi állatok mutatnak, állítja a tanulmány szerzői, Anthony Samsel, az USA környezetvédelmi ügynökségének (EPA) különböző mérgezésekkel foglalkozó független kutatója és Stephanie Seneff, a Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) vezető kutatója. Halakon végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a glifozát lebontja az emésztőenzimeket és elpusztítja a bélbaktériumokat, károsítja a nyálkahártyát és a bélbolyhokat, fokozza nyák (mucin) termelődését a gyomorban. Ugyanezt tapasztalják az orvosok, amikor valakinél lisztérzékenységet diagnosztizálnak, állítják a szerzők.

Az 1990 óta mért adatok szerint az Egyesült Államokba a cölikáiás megbetegedések számának növekedése egyenes arányban, exponenciálisan nőtt a búza aratás előtti – illegális - deszikkálására használt glifozát mennyiségének növekedésével (lásd a grafikont). Ez a gyakorlat a 80-as években kezdett elterjedni az amerikai mezőgazdaságban, és a 90-es években már rutinszerűvé vált. Az esetek számának ugrásszerű növekedése a 2000-es években a diagnosztikai eszközök kifinomultabbá válásának is betudható, de a szerzők szerint ennél többről van szó.

 
 

 

2009-ben a kutatók 1948 és 1954 között levett és lefagyasztott immunszérumban glutén-antitesteket kerestek, és összehasonlították a ma élő emberből származó anyaggal. Azt tapasztalták, hogy

a ma élő embereknél az antitestek előfordulásának aránya négyszerese az előző generációkhoz képest.

A tudósok azt is megállapították, hogy a cölikáia együtt jár az emésztőrendszer hasznos baktériumflórájának károsodásával, ami a glifozát-kitettségnek is egyenes következménye. A lisztérzékenyeknél károsodnak a citokróm P450 enzimek, és jól ismert tény az, hogy a glifozát gátolja a citokróm P450 enzimek termelődését. A cölikáiás betegségekkel együtt jár a vas, a kobalt, a molibdén, a réz és más mikroelemek hiánya. A glifozát ezeket a nyomelemeket kelatizálja, és az emberi szervezet számára fölvehetetlenné teszi. A triptofán, a tirozin, a metionin és a szelenometionin aminosavak hiánya is megfigyelhető a gluténérzékenyeknél, és ismert tény, hogy ezeket is károsítja a glifozát.

A lisztérzékenyeknél nagyobb a kockázata a non-Hodgkin’s lymphoma kialakulásának. Tudjuk - és az elő megnyert kártérítési per háttere is ezt bizonyítja -, hogy a glifozát-kitettség fokozza ennek a rákos megbetegedésnek az előfordulását. Az Amerikai Rák Társaság (ACS) adatai szerint az elmúlt évtizedek során a nyugati társadalmakban rohamosan nőtt a non-Hodgkins lymphoma előfordulásának aránya. Az 1970 hetvenes évekhez, a glifozát hatóanyag használatának kezdeti időszakához képest 80 százalékkal több esetet regisztráltak.

A lisztérzékenyeknél gyakori szaporító szervrendszeri elváltozások, így például a meddőség, a nemzőképtelenség, illetve a születési rendellenességek szintén összefüggésbe hozhatók a glifozáttal. Hasonló összefüggést fedeztek föl a veseelégtelenségekkel kapcsolatban is, amely a mezőgazdaságban dolgozóknál még gyakoribb.

A párásabb klímájú országokban a betakarítás előtti - egyébként tiltott - deszikkálás elterjedésével rohamosan nőtt glifozát szermaradvány mennyisége a gabonafélékben, a cukorban és más terményekben, állítják a kutatók. A 90-es évek óta a hagyományos gazdálkodásban mindennapos ez az illegális gyakorlat. A deszikkálás során a pusztuló növény a fajfenntartás és szaporodás érdekében több magot érlel be, így fokozódik a betakarítható termés mennyisége. Tehát a növény elpusztításával növelünk hozamot, jegyzik meg ironikusan a szerzők.

A tanulmány végső megállapítsa az, hogy

nem glutén-, hanem glifozátmentes élelmiszereket kell gyártani.

Ennek az egyetlen módja az ökogazdálkodás, amely során szermaradvány-mentes kenyér- és takarmánygabonát termelhetünk, tiszta élelmiszert ember és állat számára egyaránt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/getholistichealth.com
 

Kapcsolódó cikkek

Hol úsztuk meg a legolcsóbban az őszi nagybevásárlást?

2019. október 08. 08:31
Áremeléssel indították az őszt a hazai hipermarketek: mind az előző hónaphoz képest, mind éves szinten is drágulást tapasztaltunk az októberi Árkosár-felmérésünkben. Ugyan szeptemberhez képest csak néhány forinttal került többe, de most is 20 ezer forintot jelentett egy átlagos családi bevásárlás. Vaskos áremelkedés volt a gyümölcsosztályon. Hol és mennyiért adják a sütnivaló tököt? Mennyiből jön ki egy hiperolcsó borozás? Megnéztük.

Meghirdették idén is Magyarország Tortáit

2020. augusztus 05. 08:31
Idén tizennegyedik alkalommal választotta meg a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete Magyarország Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját. Olyan tortákat vártak, melyek augusztus huszadikával vagy "Magyarországgal összefüggésbe hozhatók, és szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaznak", írja a cukrászat.net.