A kis- és közepes vállalkozásokat is sújtja a munkaerőhiány

2017. október 11. 07:46
Nehezen találnak megfelelő tapasztalattal rendelkező munkavállalókat a cégek, sokuknak a jelenlegi dolgozók megtartása is gondot okoz

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából.  

A felmérés 2 százalékpontos növekedést mutat a fél évvel korábban készült  adathoz képest, amikor a válaszadók 36 százaléka nyilatkozta ugyanezt.  Az MKIK GVI harmadik negyedéves konjunktúra vizsgálata - amely 400 vállalkozás vezetőjének részvételével készült reprezentatív felmérés -, arra mutatott rá, hogy a cégek 86 százalékának a tapasztalt munkavállalók, míg 71 százalékának a kezdő munkavállalók felvétele okozott gondot, 60 százalékuknak pedig a dolgozók megtartása jelentett problémát.

A válaszadó cégek létszámát tekintve a legnagyobb arányban a 20-49 munkavállalót foglalkoztató munkaadók küzdenek munkaerőhiánnyal. Ugyanezzel a problémával a döntően exportáló cégek 56 százaléka találkozik, ugyanakkor ez az arány a nem exportáló vállalkozásoknál csupán 29 százalék.

A munkaerőhiányt a vállalkozások 42 százaléka a munkaszervezés átalakításával, 39 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint 38 százaléka új toborzási módszerek alkalmazásával orvosolta. A válaszadók 34 százaléka a versenytársakhoz képest magasabb béreket vezetett be, 29 százalékuk pedig a munkaerőigény csökkentése érdekében beruházást hajtott végre. A megkérdezettek 20 százaléka diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a problémát.

A legtöbb cég béremeléssel igyekszik megtartani a dolgozóit

Arról is beszámoltak, hogy a megkérdezett munkáltatók döntő többsége tett már lépéseket a meglévő dolgozók megtartása érdekében. Példaként említették, hogy 70 százalékuk béremelést vezetett be, 59 százalékuk pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A vállalkozások 49 százaléka továbbképzésekkel, 47 százalékuk pedig a cafeteria rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezett megtartani munkavállalóit. 

A munkaerő megtartása érdekében leginkább a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló, több mint 100 munkavállalóval rendelkező vállalkozások tudtak lépéseket tenni. Az egyes gazdasági ágazatokat tekintve az építőipari cégek tudták a legkevesebb lépést tenni munkaerejük megtartása érdekében, ugyanakkor a  legnagyobb arányban ebben a szektorban került sor béremelésre - olvasható a felmérésben.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

A vidék fejlesztése csak összefogással lehetséges

2016. november 30. 07:51
A Herman Ottó Intézet a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Hétfa Kutatóintézettel közösen szervezte meg a Vidékstratégia 2016 című konferenciasorozat első napját a Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban címmel 2016. november 23-án.

Az uniós agrárminiszterek első alkalommal vitatták meg a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról megjelent bizottsági közleményt

2017. december 13. 09:04
Magyarország nagy várakozással tekint a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) folytatandó jövőbeni tárgyalások elé. A kormány törekvése, hogy olyan új KAP szülessen, amely valamennyi európai mezőgazdasági termelő, az általuk megtermelt jó minőségű és egészséges élelmiszeren keresztül pedig valamennyi uniós állampolgár számára kedvező” – mondta Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 11-i brüsszeli ülését követően.