A kormány intézkedéseivel kiemelten támogatja a hazai élelmiszerek piacra jutását

2018. november 09. 08:17
2014 óta összesen közel 230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból, mely ösztönzőleg hatott a beruházásokra is – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra szakmai konferencián.

Az Agóra konferenciát második alkalommal rendezték meg idén a Magyar Termék Nonprofit Kft. szervezésében. A „Keresd a vevőt és a dolgozót!” című programon olyan témákról hallhattak előadásokat és beszélgetéseket a résztvevő élelmiszeripari cégek, melyek egytől egyig fejlődésük kulcsterületei.

Kép letöltése
 
Fotó: Kovács Zoltán

 

Zsigó Róbert nyitóbeszédében hangsúlyozta: 2017-ben az élelmiszeripar eredményes évet zárt. A nemzetgazdaságban a kibocsátás fele a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, melyen belül az élelmiszeripar a maga 3 232 milliárdos kibocsátásával egymaga a második legnagyobb értéket, 13 százalékot biztosított a 12 feldolgozóipari ágazat között.

Kép letöltése
 
Fotó: Kovács Zoltán

 

Mint ismertette: a hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is. Termelési értékben hazánk az EU 28-on belül a 16. és V4 tekintetében a 3. helyet foglalja el, valamint elmondható, hogy a 2015-ös évhez képest a termelési értékünk 3 százalékos növekedést ért el.

Kép letöltése
 
Fotó: Kovács Zoltán

 

Az agrártárca államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány számos intézkedésével támogatja a hazai élelmiszerek piacra jutását. Az élelmiszerek minőségének emelése, a vásárlói tudatosság fejlesztése, valamint a hatósági tevékenység hatékonyságának növelése érdekében tavaly júliusban „20 pontos akciótervet” fogadtak el. A Magyar Élelmiszerkönyv minőségi előírásainak szigorítása mellett a terv legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból.

Kép letöltése
 
Fotó: Kovács Zoltán

 

Az államtitkár szólt arról is, hogy egyes termékcsoportok esetében kialakul, másokéban tovább bővül a helyi termékek kiskereskedelmi értékesítése. Ezt ma már nemcsak a kormány vidékpolitikája ösztönzi, de a fenntarthatóság, a rövidebb ellátási lánc ökológiai szempontjai, valamint a fogyasztók növekvő tudatossága, magasabb igényei is sürgetik.

(AM Sajtóiroda)

 

Kapcsolódó cikkek

Óriásit drágulhatnak az ételek

2019. április 03. 10:24
Katasztrófaközeli állapottól tartanak a mezőgazdaságban. Nem az a legnagyobb baj, hogy nincs eső, hanem az, hogy nem készültek fel erre a helyzetre.

Ki nem találod, miből készül kolbász a Hortobágyon: itt a boltok új slágere?

2021. június 15. 07:36
A Hortobágyi Nemzeti Park területén tenyésztett állatok húsához nincs fogható, ahogy ez a belőlük előállított termékekre is igaz. Aki egyszer megkóstolta a tulokból, bivalyból vagy szürkemarhából készült kolbászt vagy szalámit, nem sajnálja érte a tömegtermékeknél magasabb árat sem kifizetni. Országosan egyelőre nem sokan ismerik ezeket a nagyon finom termékeket, amelyek teljes mértékben húsból készülnek, méghozzá első osztályú, a lehető legbiobb alapanyagból. A vásárok és a piacozás szüneteltetése ezeknek az értékesítését is visszavetette, de a nemzeti parknak nem is a gazdálkodás az elsődleges feladata, hanem a magyar állatok megőrzése, és ennek egy kicsi, de fontos szegmense, hogy a nagyközönség is egyre szélesebb körben ismerhesse meg a minőségi állatokból készült árut. A nemzeti park mezőgazdasági csoportvezetője, Hasznosi László osztotta meg velünk a tapasztalataikat.