A külföldi EU-munkavállalók jogbiztonságát meg kell teremteni a Brexit után

2017. december 11. 09:14
A brit üzleti szektor vezető érdekképviseleti szervezetei szerint a Brexit-tárgyalások első szakaszát várhatóan lezáró előzetes megállapodás elérése után most a külföldi EU-tagországokból érkezett munkavállalók jogbiztonságának végleges garantálására kell helyezni a hangsúlyt - írja az MTI.

A Brit Iparszövetség (CBI) állásfoglalása szerint a legfontosabb feladat annak egyértelmű rögzítése, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-állampolgárokat - csakúgy, mint az uniós országokban dolgozó briteket - a fogadó országok szívesen látják, teljesen függetlenül attól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének körülményeiről és a majdani kapcsolatrendszerről szóló végleges megállapodás milyen formát ölt. A CBI megfogalmazása szerint a külföldi EU-munkavállalók "nem tölthetnek el még egy karácsonyt" úgy, hogy jogosultságaik érvényesülése továbbra is tárgyalások függvénye.

A legnagyobb brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) állásfoglalása szerint a brit üzleti vállalkozások számára a legégetőbb aggodalomforrás az, hogy mi lesz a náluk dolgozó külföldi EU-munkavállalókkal, akiket sürgősséggel biztosítani kell arról, hogy van jövőjük Nagy-Britanniában. Az IoD szerint a megállapodás pénteki elérésével "van alapja annak a reménynek", hogy a szervezet tagvállalatainál dolgozó külföldi EU-munkavállalók a nagy-britanniai státusukkal kapcsolatban nyugodtabban mehetnek karácsonyi szabadságukra.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) pénteki nyilatkozata is azt emeli ki, hogy a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás óta sok brit vállalat elsődleges törekvése volt a biztonság és a jövőjükkel kapcsolatos bizonyosság megteremtése az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók számára, mivel hatalmas mértékben hozzájárulnak a brit üzleti szektor sikeréhez.

A kamarai szövetség a közlemény szerint örömmel nyugtázza, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók és az uniós társállamokban alkalmazott britek a megállapodás nyomán nagyobb bizalommal tervezhetik jövőjüket.

Az előzetes egyezményről pénteken Londonban nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával, várhatóan 2019. március 29-ével.

A brit kormány korábban ismertetett elképzelései alapján az, aki ebben az időpontban már legálisan Nagy-Britanniában tartózkodik, letelepedett státust kérhet, és ha ezt megkapja, ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

Az utóbbi időben több más brit szakmai szervezet is a külföldi EU-munkaerő szükségességére hívta fel a brit kormány figyelmét a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) minapi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet a múlt héten közös felhívásban hangsúlyozta, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett. A közös nyílt levél szerint azonban ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőipar alkalmazottain belül.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond a szervezet idei éves kongresszusán kijelentette: a brit agrárszektornak jelenleg évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint, ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

A zöldségeket kevésbé károsította az április végi fagy

2016. május 18. 09:03
A gyümölcsösökben még nem végeztek a kárfelméréssel, ugyanakkor a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította az április végi fagy - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek. A vetőmag szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a kukorica is fagykárt szenvedett az elmúlt napokban több térségben.

Javaslatcsomag készült az agrár-szakképzés fellendítésére

2016. október 28. 12:22
Szakképzett és elkötelezett munkaerő nélkül a mezőgazdaság hatékony működése komoly veszélybe kerül. Erre hívta fel a figyelmet a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége, amely 11 pontos képzési- és karrierprogramot állított össze.