A munkahelyek megmentését követeli mindenki

2020. április 03. 09:15
Élesen bírálja a magyar kormányt a legnagyobb európai szakszervezeti szövetség főtitkára, mert a válsághelyzetben magukra hagyja a munkavállalókat.
Már európai szinten is beszédtéma az Orbán-kormány tétlenkedése a bajban lévő dolgozók megsegítésében. Egy tegnap nyilvánosságra került, a magyar miniszterelnöknek címzett levélben mond lesújtó véleményt például Luca Visentini a kormány eddigi válságkezelő lépéseiről. Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára kifogásolja, hogy egyetlen új szabály megalkotása előtt sem egyeztettek a szociális partnerekkel, holott épp a mostani válsághelyzetben lenne a legnagyobb szükség minden ötlet, vélemény megismerésére. Ráadásul szerinte a magyar intézkedések – Európában egyedülálló módon – védelem nélkül hagyják a dolgozókat és egész ágazatokat is. Ezért Luca Visentini felszólítja Orbán Viktort és kormányát, hogy dolgozzon ki állami támogatási rendszert a munkavállalók védelmére, teremtsen egyensúlyt a dolgozók és a foglalkoztatók jogai közt.
A levél üzenete, hogy ha nem tesz meg valamennyi ágazatban mindent, hogy akár részmunkaidős foglalkoztatással is, de az emberek megőrizhessék a munkájukat és kompenzációt kaphassanak a kieső jövedelmük pótlására, azzal nehezíti az ország válság utáni talpra állását. Mivel pedig a magyar kormány a mostani magatartásával uniós irányelveket is sért, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára azt is megüzeni Orbánnak levele végén, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elnökeinek figyelmét is felhívja, mennyire aggályos, hogy a magyar munkavállalók ennyire sebezhetők.
Közben a hazai munkaadói szervezetek hosszú idő óta először írtak alá egy levelet a versenyszférában működő szakszervezeti tömörülések vezetőivel, amelyben immár közösen kérik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) összehívását, hogy megoldást találjanak a kormánnyal a munkahelyek megmentésére. A Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnak címzett üzenetben a cégek képviselői is megfogalmazzák, csak az állam fokozott szerepvállalásával érhető el, hogy a dolgozók eddigi jövedelmük minél nagyobb részének megtartása mellett őrizhessék meg munkahelyüket. A levél, amelyet a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnökei mellett aláírt az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is, egyértelmű helyzetképet tár a kormányzat felelősök elé. Azt írják: „belátható, hogy a bérből élő emberek jövedelem nélkül nem képesek eltartani magukat és családjukat, az elapadó kereslet pedig tönkreteszi a vállalkozásokat. Belátható, hogy a vállalatok többsége bevétel nélkül nem képes ekkora terhet elviselni és belátható az is, hogy hatékonyabb állami szerepvállalás nélkül a munkavállalók elvesztik állásaikat, a munkáltatók pedig bevételeiket és dolgozóikat”.
Egyben kérik, hogy a videokonferencián lehessen jelen a közszféra szakszervezeti tömörülése, a SZEF vezetője is. Hivatalos válasz még nem érkezett a héten elküldött tárgyalási kezdeményezésre, de Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint félő, hogy megint a megszokott forgatókönyvre készülhetnek: a kormány ismerteti a gazdaságvédelmi mentőcsomagot, amiben kevés szó esik majd a munkavállalókról, az érdekvédők véleményét pedig nem veszik figyelembe. Pedig sok formában próbálták a kormány és a közvélemény elé tárni javaslataikat. Tegnap például a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke hozta nyilvánosságra elvárásaikat. Székely Tamás is azonnali párbeszédet sürgetett a közleményben, 75 százalékos bértámogatást kért a Bérgarancia Alapon keresztül a veszélyben lévő munkahelyeken, a gyermekápolási díj kiterjesztését követelte a 14 év alatti gyerekek felügyeletének idejére, továbbá az álláskeresési járadék időszakának megnövelését a mostani 90-ről 270 napra. Ötödik javaslata az, hogy a 60 és 64 év közötti munkavállalókat engedje a kormány korengedményes nyugdíjba.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szervezési titkára, Dvorácskó Balázs pedig – szintén csütörtökön egy tízpontos csomagot tett le az asztalra, amelyben nemzetközi példák alapján javasolta a kormánynak egyebek mellett a rezsitámogatást, a lakhatási költségek időszakos átvállalását, a legszegényebbek adósságainak elengedését, és Székely Tamáshoz hasonlóan a munkakeresési járadék meghosszabbítását és megemelését, a kedvezményes nyugdíj bevezetését, továbbá a családi pótlék legalább átmeneti növelését, hogy ne menjenek teljesen tönkre százezrek, akik elveszítették vagy hamarosan elveszítik állásukat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nehéz elképzelni, hogy a kormány beépíti terveibe a munkavállalói kéréseket, csakhogy most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a munkaadók is hasonló elvárásokat tettek le az asztalra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara épp a héten sürgette a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítását, a munkahelymegtartás támogatását, a kialakult munkanélküliség azonnali kezelését. Meg persze a gyáriparosokkal együtt sok olyan lépést is, ami a cégeknek épp dolgozóikkal szemben kedvez, de ezzel együtt is a kormány számára szokatlan egyetértés van a két partner között néhány kérdésben és ez hozhat valami eredményt.    
Ellenzik a jelentési határidő kitolását

A járulékelengedésen keresztüli vissza nem térítendő támogatás, a kifizetett bérekhez arányuló állami kölcsön és egyes adók felfüggesztése vagy időszakos elengedése mind-mind lehetőséget biztosítanak a cégek mielőbbi talpraállására - állapítja meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már nyilvánosságot látott javaslatai alapján az Opten. A céginformációs szolgáltató üdvözli a lehetséges kormányzati mentőcsomagot, ami egyszerre élne az adócsökkentés és -haladék, a hiteltörlesztési türelem, az ügyviteli tehercsökkentés, sőt akár az állami befektetés eszközével is. Komoly szakmai előkészítésre vall, hogy jelentős támogatási különbségek várhatók, az alvó, tartósan veszteséges, vagy épp a szürke- és feketegazdaságban tevékenykedő társaságok lehetséges kiszűrésével. A készletezők külön kezelése, illetve a forgóeszközhitelek és a faktoring előnyben részesítése 280 ezer vállalkozás pénzügyi terhein enyhíthet. A kutatás-fejlesztési-innovációs források átrendezése több mint százmilliárdot juttathat az érdekelteknek. A Nemzeti Válságkezelési Alap pedig olyan vállalkozásoknak jelentene segítséget, ahol a jövedelmezőség legkésőbb 5 év múlva lehetővé teszi a 8 százalékos haszonnal növelt tulajdonrész-kivásárlást. Ezt a feltételt akár 225 ezer, több mint öt éves kis- és középvállalkozás is képes lenne teljesíteni. E kör átlagos EBITDA-eredménye közel 24 millió forint. Számításuk szerint akár több mint 40 ezer társaság is teljesítheti a várhatóan ötszáz milliárd forint forrású befektetési alap feltételeit. Kiemelten támogatandónak tartják a kivitelre termelő vállalkozásokat. Az Opten ugyanakkor határozottan ellenzi a beszámolóleadási határidő kitolását: érdemi döntések ugyanis csak friss pénzügyi adatok ismeretében hozhatók. Ehelyett inkább a személyes jelenlétet igénylő vállalati fórumok elektronikus alapra helyezését javasolják.  M. I.

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Munkaszüneti napok 2020

2019. november 13. 07:49
2020-ban két áthelyezett munkanap lesz, három négynapos és három háromnapos hosszú hétvége, valamint új év szerdára esik, így rögtön év elején lesz egy pihenőnap hét közepén. Viszont jövőre számos ünnepnap, így március 15 és november 1 is hétvégére esik.

A munkaköri leírás 5 lényeges tudnivalója

2021. március 09. 09:15
A munkaszerződésnek nem kötelező eleme a munkaköri leírás, mégis a legtöbb esetben a munkaviszony egyik fontos dokumentuma. A munkaköri leírás mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára lényeges szereppel bír. Mit érdemes tudni a munkaköri leírásról?