Áder: Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás

2020. január 06. 14:09
A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az államfő kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének ez csak egy kis szelete. A klímavédelem nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.
 

Áder János hangsúlyozta: a környezetet érintő kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk". Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus ebben a kérdésben? - tette fel a kérdést az államfő.

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás - vélekedett Áder János. Szerinte amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

A Mátrai Erőmű Zrt. látképe (Forrás: MTI, H. Szabó Sándor)

Áder János kitért arra, hogy

Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt.

Magyarországnak ezt a pozíciót meg kell tartania, ezért nyilvánvaló, hogy a kibocsátást a következő években is csökkenteni kell - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Hozzátette: az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek következtében a Mátrai Erőmű Zrt. energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Átdolgozzák a bértámogatási rendszert

2020. április 21. 08:09
2020. április 20-án – videókonferencia keretében – ülést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Az ülésen tájékoztatás hangzott el a foglalkoztatási helyzetről és a gazdaságvédelmi intézkedések kibővítéséről. A Gazdaságvédelmi Akcióterv móldosításával többen, könnyebb feltételekkel kaphatnak majd bértámogatást.

A Kamara gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg

2020. április 01. 08:40
2020. március 30-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara komplex gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg, amely az elemzők szerint alapja lehet a kormány gazdaságélénkítő akciótervének.
 
A programcsomag szerint a legfontosabb feladat a munkahelymegtartás. A mostani helyzetben messze nem csak a legevidensebb ágazatok (turizmus, vendéglátás, stb), hanem újak is leálltak. Elsőkörben azok, amelyek szorosan kapcsolódtak az azonnal összeomlott ágazatokhoz. Ezt követően pedig azok is, amelyek a személyes érintkezések csökkentése miatt bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel zsugorodást szenvednek el. Ez a multiplikátor, begyűrűző hatás mára már szinte minden ágazatban, más-más mértékkel, de érezteti hatását.
Az MKIK javaslatai kapcsán rámutat arra is, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolja odaítélni. Itt megemlítik: a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, hajlandó termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, hajlandó a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.