Agrárszakképzés-kutatás: tudatos az iskola- és szakmaválasztás

2019. október 01. 09:26
Az  Agrárminisztérium,  a  Nemzeti Agrárgazdasági  Kamara  és  a  NAIK  Agrárgazdasági Kutatóintézet közötti együttműködés keretében elvégzett kutatás eredménye jelent meg „Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban, 2018” című kiadványban.

A hazai agrárszakképzésben az 1248/2015. (IV. 23.) számú kormányhatározat alapján a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célozza az agrár- és élelmiszer-gazdasági ágazat sajátosságait figyelembe vevő szakképzési rendszer kialakítását, kiemelt hangsúlyt fektetve a pályaorientációs eszközrendszer megújítására és az ezzel szorosan összefüggő iskolai lemorzsolódás mértékének csökkentésére.

A koncepció célkitűzéseit figyelembe véve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet az Agrárminisztériummal, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben átfogó kutatást végzett a nappali rendszerű agrárszakképzésben részt vevő tanulókra kiterjedően. A meglévő oktatási statisztikákon, valamint a tanulókra kiterjedő primer kérdőíves felmérésen alapuló kutatás eredményeit összegző kiadvány bemutatja a hazai agrárszakképzés főbb trendjeit, az agrárszakképzésben részt vevő tanulók részletes szociodemográfiai hátterét, pályaválasztási motivációit, iskolai eredményességét, tanulmányi, foglalkozási életpályával kapcsolatos távlati terveit szakmák, illetve szakmacsoportok szerinti bontásban.

A periódikusan megjelenő információs kiadvány eredményei alapján lehatárolhatók az agrárszakképzésben eredményesen alkalmazott pályaorientációs eszközök és hiányterületek, beazonosíthatók az iskolai lemorzsolódás által leginkább veszélyeztetett tanulói csoportok, valamint előre jelezhetők az agrár-munkaerőpiacot a kínálat vonatkozásában meghatározó folyamatok.

A kutatás eredményei szerint az agrárszakképzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók zöme konkrét elképzelésekkel rendelkezik a jövőjét illetően. Az elvégzett összefüggés-vizsgálat szignifikáns kapcsolatot mutatott ki  az  agráriumban  való  elhelyezkedés  és  a  választott  szakmában/szakterületen  történő  továbbtanulás,  valamint a szülők agrárvégzettsége, agrármunkahelye és a család saját gazdaságban végzett mezőgazdasági tevékenysége között. A vizsgált tényezők közül leginkább az befolyásolta a tanulók elkötelezettségét, intézményi integrációját, hogy életének része-e a gazdálkodás valamilyen formája, azaz hogy családja otthon végez-e valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Az előzetes várakozásokkal ellentétben magas azon tanulók aránya, akik tudatos tervezéssel választottak iskolát és a jövőjüket is az adott szakmában képzelik el. Ez a csoport jellemzően célirányosan választott intézményt és elégedettebb az iskolájával, mint társai. A leginkább motivált, a szakmát legtudatosabban választó, magukat legeredményesebbnek tartó diákok gépész és erdészeti képzésekre járnak, ugyanakkor a jövőbeni tervekben megmutatkozó szakmai elhivatottság a kertészeti szakmákat tanulók körében mutatkozik a legkevésbé, körükben a legalacsonyabb a szakmában való elhelyezkedést és továbbtanulást tervezők aránya.

A kiadvány itt érhető el.


(forrás: NAIK AKI)

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Leáldozott a versenyképes fizetésnek: itt már kötelező közölni a bért az álláshirdetésben

2021. július 27. 09:01
Bizonyára a legtöbben belefutottunk már a "versenyképes fizetés" kifejezésbe az álláshirdetésekben: ugyanis még mindig nagyon kevés cég teregeti ki, pontosan mennyi is az annyi. Szakértők szerint ez a régi beidegződés igencsak káros, és adott esetben időpazarláshoz is vezet, ha végül nem egyeznek az álláspontok a bérezésről. Sőt, mások szerint csak annak érdeke titkolni a béreket, aki nem fizeti meg tisztességesen a dolgozóit. Colorado államban idéntől már kötelező megjelelölni a fizetést egy-egy állásajánlatban, Szlovákiában 3 éve él hasonló szabály.

Évtizedek óta nem látott hatások Magyarországon – Újabb harc indul a magasabb bérekért

2022. május 12. 08:30
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. A Porfólió szakszervezeti vezetőket kérdezett.