Aranyáron mérik a szezon slágerét a piacokon: több ezerre is felkúszhat a kilóár

2020. június 04. 08:10
Nincs élőmunkaerő-igényesebb területe a zöldség- és gyümölcságazatnak a bogyós termésű növényeknél, azon belül is az epernél. A hazai termőterület nagysága legjobb esetben stagnál, vagy inkább csökken, ami betudható a termelők kiöregedésének, az olcsó importnak vagy éppen a befolyásolhatatlan, szeszélyes időjárásnak. Hogy a koronavírussal indított 2020-as év mennyire volt jobb vagy rosszabb az előző szezonoknál, arról két vidéki termelő mondta el tapasztalatát.
Aranyáron mérik a szezon slágerét a piacokon: több ezerre is felkúszhat a kilóár

A magyarországi üzemi szamóca-termőterület (a 2019-es SAPS-adatok szerint) körülbelül 650 hektár körül mozog, aminek 20-20%-a Bács-Kiskun és Pest megyében található, ami mellett még Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében van jelentősebb ültetvény. A termelők fele fóliában, fele szabadföldön termeszti a növényt, amiből az időjárási viszonyok miatt éves 8-10 tonnával számolhatunk, amihez jön még évente körülbelül 3 ezer tonna nyomott áru import a KSH-adatok szerint.

Április végén még úgy tűnt, hogy a járványhelyzet egyik nagy hazai nyertese lesz a magyar eper, amit az előző évek áraihoz képest jóval kedvezőbb áron tudunk majd megvásárolni. A bizakodásnak hangot adó vélemények azonban úgy tűnik, elhamarkodottak voltak, mert az időjárás, mint oly sokszor, most is közbeszólt, ami bár a görög, olasz és spanyol termést megtizedelte, a magyar termelőknek is odavágott. „Az áprilisi éjszakai fagyok, többek között egy ízben -8C° is volt, legalább a termésmennyiség 30%-át elvitte” – erősítette meg az eper számára kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyokat a Kecskemét-Szarkásban székelő Hírös Eper kertészmérnöke, Rozmán-Gál Annamária, akik több mint 10 ezer négyzetméteren termesztik szabadföldön a növényt.

Nem volt ez másként néhány megyével odébb, a Békéscsaba mellett működő Kovács Farmon sem, ahol 3000 négyzetméteren fele-fele arányban termesztik fóliában és szabadföldön az epret. „Nagyon szépen indult a szezon, viszont áprilisba jöttek a mínuszok. Próbáltunk ellene védekezni füstöléses módszerrel és vízpermetezéssel is, de sajnos nem sikerült teljesen megvédeni az ültetvényeket, 30-40%-os lett a fagykár. Ehhez képest nagyon szépen helyreállt az eper, ami nagyon-nagyon túlélő, így egész jó lett ez az év. Az ár is kompenzált, elég jó, magas áron tudott menni, még a végén is 1800 forintos áron adtuk a piacon, szedd magad akcióban 1400 forint volt kilója” – értékelte a 2020-as évet az eprészet egyik tulajdonosa, Kovács Sándorné.

Rozmán-Gál Annamária szerint az idei év annyiban kedvezett a hazai termelőknek, hogy az import dömping nem nyomta le a nagybani piaci árakat, ahol az eper még most is 1200-1600 forintos átlagár körül mozog. Ők a Szedd magad akcióban kilónként 1200-ért, 5 kg felett viszont pedig 1000 forintos áron tudták adni a finom hazai gyümölcsöt. Az előző években nagy port kavart „magyar köntösbe bújtatott import áru” jelenségnek nem voltak szemtanúi a Kecskemét-szarkási kertészetben, ugyanakkor a kertészmérnök hozzátette, a Bács-Kiskun megyei megyeszékhely van annyira zárt közösség, hogy pontosan tudják, ki a termelő és ki a nepper, szakmai szemmel nézve pedig messziről kiszúrják, ha valaki faládákban próbál túladni a görög vagy spanyol epren.

A békéscsabai Kovács Sándorné tapasztalja, hogy a fogyasztókban a negatív hírek hatására van egy bizonyos szintű bizalmatlanság, elhiggyék-e az árusnak, valóban termelővel állnak-e szemben, vagy báránybőrbe bújt kereskedőre gyanakszanak, ezért a sokéves jelenlét a piacon alapból sokat nyom a latban. „A koronavírus-helyzet akadályozta, hogy külföldről behozzák a kamionokkal az epret, talán ezért ilyen magas idén az eper ára. Én azt vettem észre, hogy a piacon az emberek inkább megveszik a drágábbat, csak magyar legyen, minthogy göröggel vagy spanyollal próbálkozzanak. Korábban lehet, hogy egyszer-kétszer belefutottak, de az egy rágós gumi, nincs semmilyen íze, az illata viszont nagyon jó, mert parfümmel szokták illatosítani” – beszélt a fogyasztók hozzáállásáról a Kovács Farm tulajdonosa.

Mind a kecskeméti, mind a békéscsabai termelő kiemelte, bár jók az intenzív termelésre igénybe vehető támogatások és vis maior esetén az anyagi kompenzációk, valódi segítséget az jelentene, hogy addig kívül tartanák az import gyümölcsöt, amíg le nem cseng határon belül az eperszezon. Mindazonáltal nem lehet elmenni amellett sem, hogy az eper az egyik legkézimunka-igényesebb gyümölcs, viszont a multik elszívóereje miatt hatalmas az emberhiány, a szezonális munkák mellett egyre kevesebben hajlandóak elköteleződni, a termelőknek pedig 5 év alatt dupla annyi órabért kell kifizetniük, míg az eladási árak ezzel szemben nem változtak.

Pontosan azért hagytuk abba a hajtatást a fóliában, és bővítettük ki a „szedd magadot" mert nem találtunk a munkájára igényes, megbízható munkavállalókat. Természetesen több időt és energiát kell fordítani rá, hogy nyitva tudjunk tartani, továbbá marketing- és kommunikációs tevékenységet is kell folytatni a többi mezőgazdasági munka mellett. Ez többlet időráfordítást jelent

– beszélt pro-kontra a jóval kevesebb élőmunkaerőt igénylő „Szedd magad” akcióról Rozmán-Gál Annamária.

A békéscsabai Kovács Farmon is azt tervezik, hogy kibővítik a szabadföldi eperterület nagyságát, mert a koronavírus ide vagy oda, az előző évekhez képest ugyanakkora, ha nem nagyobb volt az érdeklődés a saját szedésű eperre. „Nagyon szeretik az emberek. Még most is nagy kereslet lenne rá, csak már nincs meg hozzá a mennyiség. Ha valaki kijön hozzánk úgy, hogy szeretne szedni 3 kilót, egyszerűen nem tudja abbahagyni, és lesz belőle 5-6 a végére. Idén a karantén miatt nagy igény volt rá, az emberek szerettek volna kiszabadulni, kijönni a friss levegőre akár a gyerekekkel együtt. Nagyon élvezték. Negatívumot nem tudok megemlíteni. Nyilván jobban válogatják a szemeket, valaki a nagyokat szedi le, mert úgy gondolja, az a legfinomabb, míg mások a kicsit is leszedik. Nyilván utána nekünk még át kell szednünk, de nem hagynak rajta olyan sokat” – emelte ki a „Szedd magad” akcióval járó pozitívumokat Kovács Sándorné.

A Kecskemét-Szarkásban székelő Hírös Eper tulajdonosa első generációsként vágott bele az epertermesztésbe, amibe olykor-olykor kamasz gyermekei is besegítenek, akik egyelőre nem gondolkodnak a mezőgazdaságban munkalehetőségként. A békéscsabai Kovács Farmon négy éve kezdtek bele a termelői munkába, és bár folyamatosan érzékelik az ágazatban tapasztalható problémákat, hogy a bürokrácia nem segíti az őstermelőket, a fiatalok pedig egyre kevésbé látják benne a megélhetési lehetőséget, egyelőre bizakodóak, nem szeretnének felhagyni a munkával. Kovács Sándorné nem mellesleg hozzátette:

Pár évvel ezelőtt a görögdinnyéről álltunk át teljesen, amit 20 évig termeltünk, most már csak pár sor sárgadinnyénk van. Azt is nehéz termelni, de sokat visznek belőle exportra, amit tőlünk 35 forintért vesznek át, Németországban meg 1 euró alatt nem lehet megvenni. Mindenki ráteszi a kis hasznát, és pont a termelő van legalul, akinek a legtöbb munkája van vele. Ezt megelégeltük, ezért hagytuk abba, és álltunk át az eperre. Ezt csináltuk egész életünkben, ezért reméljük, hogy tovább is fogjuk tudni vinni.

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

A Kossuth-díjas Csík Zenekar az élelmiszerbiztonságért kampányol

2019. október 24. 08:15
A Kossuth-díjas Csík Zenekar tagjai, és a zenekarral együttműködő Vecsei H. Miklós, a Vígszínház színésze, Grecsó Krisztián író, költő, dalszerző, valamint Lackfi János író, költő, műfordító a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen kampányol a tudatos vásárlói magatartás népszerűsítéséért, és az élelmiszerbiztonság fontosságának tudatosításáért.

Aranybánya az élelmiszer-hulladék

2018. december 12. 09:19
A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekben igencsak hasznos anyagok találhatók, csak eddig vagy nem figyeltünk oda kellőképpen, vagy nem is tudtunk róla, hogy ez létezhet. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztotta meg velünk.