Az írásbeli munkáltatói figyelmeztetésről

2018. augusztus 24. 09:20
Az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. I. 10 354/2017. számú ügy felperese 2006. májustól állt az alperes alkalmazásában ún. általános ügyek specialistája munkakörben. 

2009. augusztus 5-étől a felperest az alperes a munkavégzési kötelezettség alól felmentette. A felperes 2013. év nyaráig kizárólag érdekképviseleti munkát végzett, 2013. március 26-án a szakszervezet elnökévé választották. A munkáltató a felperes munkavégzés alól felmentését megszüntetve 2013. július 3-ától ismételten munkába kívánta őt állítani. 

A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperest írásbeli figyelmeztetésben részesítette 2013. július 29-én. Ennek indokolása szerint a munkavállaló a magatartásával megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (2) bekezdése szerinti tisztességes eljárás és kölcsönös együttműködés követelményét, továbbá figyelmen kívül hagyta azt az elvárást, amely szerint a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartásoktól tartózkodni köteles. 

A felperes módosított keresete a 2013. július 29-én kelt írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. 

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet az indokolás módosításával hagyta helyben. 

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem a Kúria szerint nem megalapozott. Jelen eljárásban kizárólag azon felülvizsgálati hivatkozás volt értékelhető, amely a Pp. 272. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel, vagyis a Kúria az Mt. 56. § megsértését vizsgálhatta. Erre tekintettel nem volt tárgya a felülvizsgálati eljárásnak a tényállás megállapítása. 

Az Mt. 52. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkavégzés céljából történő rendelkezésre állás, a vonatkozó szabályok, előírások, utasítások szerinti munkavégzés, a munkatársakkal való együttműködés. 

Az Mt. 11. §-ban rögzített munkáltatót megillető ellenőrzési jog kiterjed a fenti kötelezettségek betartásának ellenőrzésére, mellyel összefüggésben megilleti az a jog, hogy kötelezettségszegések esetén megkövetelje a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó fenti előírások betartását. Ennek eszköze a munkavállaló figyelemének erre történő felhívása, amely intézkedés tehát a munkavégzés szükséges feltételeit, köztük a munkarendet, munkafegyelmet hivatottak fenntartani. Ezt a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhatja az Mt. 22. § (1) bekezdés alapján. 

Írásba foglalása esetén pedig annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére tekintettel. A rosszallásban jelentkező hátrány azonban nem azonos az Mt. 56. § (1) bekezdésben foglalt hátrányos jogkövetkezménnyel, mely a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányos, annak következményeként alkalmazott hátrányt magában hordozó munkáltatói intézkedés. 

Az intézkedés maga egy szankció, amely lehet erkölcsi, avagy anyagi. Az Mt. 56. § (1) bekezdés alapján hátrányos jogkövetkezményként ismert a gyakorlatban erkölcsi szankció (megrovás, írásbeli figyelmeztetés elnevezéssel). A munkáltatót megillető fegyelmezési jog sérelmével járna ugyanakkor az írásbeli figyelmeztetés perbeli esetben való  jogellenessége megállapítása. A munkafegyelem biztosításának ezen hathatós eszköze hiányozna kollektív szerződéssel nem rendelkező vagy munkaszerződésben erre vonatkozó kikötést nem tartalmazó munkáltatóknál. 

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta, írja a tájékoztató.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A kormány ösztönzi a mézfogyasztást

2017. január 30. 11:00
Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy kilogrammra növelését szeretné elérni az agrárkormányzat 2-3 éven belül - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Kaposváron.
 

Növekvő érdeklődés a biodinamikus gazdálkodás iránt

2018. április 03. 07:00
Többről van szó, mint a vegyszerek elhagyásáról