Drágul a liszt és a kenyér

2018. február 06. 09:06
A tavalyi aratást követő 15 százalékos lisztáremelés után a következő egy-két hónapban az átadási ár további mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni - szemlézi az MTI Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkárának a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatát.

A drágulás oka a gabona áremelkedésén túl Pótsa szerint az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, de van olyan termelő is, aki 52 ezer forintot is elkér érte. A megnövekedett költségek miatt, ha a termelés nem emelnék az áraikat, akkor komoly veszteséget szenvednének el.

 

A szakértő úgy véli, nem mindenki egyből tíz százalékot tesz rá az árra, lesznek és vannak olyanok, akik az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő hasonlót március körül terhelik rá a lisztre. Ennek következtében a malmok is kénytelenek lesznek többet kérni a lisztért, mivel a malomipar nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé, nagyjából kétszázalékos a nyeresége.

A pékipar nem emel majd jelentősebb mértékben, ha tíz százalékot emelkedik a liszt ára, az nagyjából 10 forinttal dobja meg a kenyér kilónkénti árát - mondta el Pótsa Zsófia. Szerinte az éves átlagos fogyasztás 70 kiló kenyér, ebből kiszámítható, hogy az emelés 700 forint pluszt jelent egy embernek, ami két budapesti buszjegy ára, tehát nem jelentős. A szervezet azonban tovább lobbizik az áfacsökkentésért is - közölte.

A Magyar Pékszövetség a lappal közölte, még nem tudnak konkrétumokat és nem bocsátkoznak találgatásokba.

Jó hír viszont, hogy a tojás árának emelkedése megszűnni látszik az elmúlt hetekben.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Szigorítaná a külföldiek földvásárlását a szlovák kormány

2017. március 23. 07:46
A külföldiek földvásárlását szabályozó törvények szigorítására készül a szlovák kormány. A szomszédos országban jelenleg nincs jogszabályi felső határa annak, hogy a más országokból származók mennyi földet vásárolhatnak. Szlovákia összes mezőgazdasági területeinek 5-6 százalékát, mintegy 100-150 ezer hektár földet birtokolnak külföldi befektetők, akiket az uniós átlag csupán harmadát-negyedét kitevő földárak vonzanak.
 

Jogszabályok érthetően

2017. május 24. 08:29
A Magyar Közlöny 2017. május 15. és május 21. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok
A 20. heti összefoglaló