Egyre egészségesebben étkezünk

2016. március 02. 19:28
Egy friss felmérés szerint nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon.

Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az  egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége "normálisnak" nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.

Egészséges élelmiszerek

Csak kevesen vallják magukat egészségesen táplálkozónak, inkább normálisan étkezőnek tartják magukat az emberek – fotó: Shutterstock

A megkérdezettek alacsony hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát vagy  "azt eszi, ami ízlik neki". Mindezek mellett nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása - állapították meg, idesorolva például a szárnyas húsokat, a rizst, a barna kenyeret, ásványvizet. Habár az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek - szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek  több mint fele hetente többször is a főz. Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Megjelent a Helyi Termék Kézikönyv a NAK gondozásában

2016. március 21. 08:21
A sorban a kilencedik kézikönyv ezúttal a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól. A kézikönyv elkészítését az indokolta, hogy hazánk támogatja azt az európai uniós kezdeményezést, miszerint az országok belső piacait belső termelésből kell ellátni. Ezért is fontos, hogy a Magyarországon megtermelt termékeket itthon dolgozzuk fel és értékesítsük, ezzel is élénkítve a nemzetgazdaságot.

"Mindig furcsán néznek rám, ha elmondom, hogy nálunk a munkának becsülete van"

2019. május 30. 08:53
Miért nem félnek a Bridgestone-nál attól, hogy a robotok elveszik a munkahelyeket? Hogy lehet, hogy egy cafeteria guru fél éve elhangzó ötlete Tatabányán évek óta működik? Miért 12 órázik önszántából évek óta 800 ember, és miért nem veszi magára az abroncsgyár a környezetvédelmi kérdéseket? Ezekről is kérdeztük Topolcsik Melindát, a cég ügyvezető igazgatóját.