Egyre egészségesebben étkezünk

2016. március 02. 19:28
Egy friss felmérés szerint nő az egészséges élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon.

Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az  egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő – derül ki a GfK Étkezési szokások felmérés legutóbbi adataiból. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége "normálisnak" nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.

Egészséges élelmiszerek

Csak kevesen vallják magukat egészségesen táplálkozónak, inkább normálisan étkezőnek tartják magukat az emberek – fotó: Shutterstock

A megkérdezettek alacsony hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát vagy  "azt eszi, ami ízlik neki". Mindezek mellett nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása - állapították meg, idesorolva például a szárnyas húsokat, a rizst, a barna kenyeret, ásványvizet. Habár az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek - szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek  több mint fele hetente többször is a főz. Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Az iskolakertek a magyar agráriumot is gazdagítják

2019. június 11. 12:31
Az iskolakertek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felnövekvő generáció óvja, védje és becsülje környezetét - jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Szokolya Zöld Szíve Ökológiai Szemléletű Madárbarát Tan- és Élménykert átadásán, pénteken.
 

Mire jó a szakszervezetekkel szembeni megalapozatlan kritikaözön?

2019. január 29. 09:10
Soha hasonló demonstrációsorozat nem volt Magyarországon, mint most a decemberben induló, a január 5-i budapesti és január 19-i országos és nemzetközi rendezvényekben kicsúcsosodó tüntetések. Korábban egy-egy megmozdulás (pl. a pedagógusok nevezetes esernyős tüntetése) lehetséges, hogy nagyobb számú is volt, mint ahányan 5-én a Kossuth téren voltunk, de a kafetéria elleni tüntetés, a többszöri köztársasági elnöki palota elé vonulás, aztán a januári megmozdulások együtt egyedülálló láncot alkotnak - írja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Mércén.