A nyár közeledtével egyre nagyobb gondot okoz a hiányzó munkaerő pótlása a kiskereskedelemben, ahol a fizikai feladatkörök ellátására az áruházláncoknál, de a kisebb, önálló üzletekben is összességében több ezer, újonnan belépő dolgozóra lenne szükség.
– Ágazati szinten már akuttá vált a létszámhiány, viszont az árváltozásokkal járó többletmunkák ellátása, a felerősödött lakossági fogyasztás kiszolgálása helyenként túlterheli a meglévő dolgozókat az üzletekben, raktárakban.
Az üres álláshelyeket nyár előtt még nehezebben lehet feltölteni, mivel a más szektorokban jellemző, szezonális munkák elvégzésére már érezhetően erős verseny alakult ki a munkaadó cégek között
– hívta fel lapunk figyelmét az Egyenlő.hu modern munkavállalói érdekképviselet elnöke.
Bubenkó Csaba kifejtette: vidéken például menetrendszerűen felerősödik a mezőgazdasági munkák szerepe, és a nyári betakarítások idejére folyamatosan csábítják a közelben elérhető álláskeresőket vagy a jelenlegi állásában elbizonytalanodott munkaerőt.
– Az aktuális idénymunkák azért is lehetnek népszerűek, mert az alkalmi feladatok elvégzése után jellemzően rögtön, akár naponta kifizetik a béreket. Van olyan terület, ahol az alkalmazottak túlórák vagy hétvégi munkavégzés nélkül is megkereshetik azt a pénzt, amit a pénztárban állva vagy a raktárban pakolva visznek haza hó végén a dolgozók – mondta.
Az elnök jelezte:
az agrárium mellett a hagyományosan nagy élőmunka-igényes vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területéről is nagy a vonzás, hiszen idén láthatóan fokozódik a belföldi utazások iránti kereslet.
A talpra álló turizmusban viszont bevethető munkaerő nélkül nem tudják kiszolgálni a főszezoni igényeket. Ennek érdekében
a munkáltatók nagyon magas béreket és teljes ellátást, pluszjuttatásokat hajlandók kínálni,
illetve a látogatottabb üdülőövezetekben egy-egy rendezvény idejére vagy a hét végi forgalom kiszolgálására alkalmi beugrókat is keresnek jó pénzért.
– A járvány után idén országszerte felfuthat a vendégforgalom, amelynek ellátására májusban erős bérverseny alakul ki a kétkezi munkások elcsábítására. A turizmusból a leállások miatt kényszerűen elvándorolt alkalmazotti réteget eddig a kiskereskedelem is jelentős arányban felszívta, most viszont sokan vannak, akik a hangzatos ígéretek hatására visszatérnének az eredeti szakmájukhoz, legalább a főszezonban. Lesznek, akik a családjukkal felkerekednek egy-egy jó szállodai ajánlat, vendéglői munka kedvéért, és az iskolai szünet kezdetével leköltöznek egész nyárra például a Balatonra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.
Hozzátette: nemcsak az éttermek, szállodák, panziók, cukrászdák számítanak a szezonális munkaerőre, hanem az újrainduló élményhelyek is, például a múzeumok, a strandok vagy a fesztiválok.
Ezzel szemben a hasonló fizikai megterheléssel járó bolti munkakörök már nem vonzók, aminek az a fő oka, hogy
még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt vannak a kiskereskedelmi fizetések, a területi különbségek pedig vidéken különösen szembetűnőek.
– A krónikus létszámhiányt nem tudja orvosolni a diákmunkások, nyugdíjas dolgozók szezonális alkalmazása, akiket ráadásul a többi munkaerőhiányos szektorban is nagy erőkkel toboroznak – emelte ki az érdekképviseleti elnök.
Mint mondta, a járványügyi korlátozások alatt megedződött bolti dolgozók a láncoknál jobban kitartanak, mint a minimálbér-közeli fizetéseket kínáló, kisebb üzletekben. Ugyanakkor
nagy szükség lenne a cégek és az érdekképviselet közös gondolkodására, hogy a vásárlók és valamennyi érintett félnek is előnyös, új megoldások szülessenek.
Ezért kezdeményezték a kiskereskedelemben az ágazati párbeszédbizottság összehívását is.
– Fontos szempont, hogy a nagyarányú bérkiáramlással stabilan magas vásárlóerő napi kiszolgálásában már rövid távon se okozzon fennakadást az idénymunkások iránt megugró általános kereslet – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szorgalmazza, hogy a bérek rendezése a kormány bevonásával a magasabb szintű érdekegyeztető fórumokon is napirendre kerüljön.
www.magyarnemzet.hu
