Exportban gondolkodik, az itthon már maximumon pörgő Gyermelyi

2021. szeptember 30. 12:35
Zárt integrációban, folyamatosan fejlesztve termel a Gyermelyi Zrt., Magyarország piacvezető tésztagyártója. Ebben a termékkörben itthon már korlátozott a tér a bővülésre, ezért elsősorban az exportpiacokon terjeszkednek tovább – mondta a VG-nek a tésztagyár ötven évvel ezelőtti indulása apropójából adott interjúban Tóth Béla, a cég elnök-igazgatója.
Exportban gondolkodik, az itthon már maximumon pörgő Gyermelyi

Idén szeptemberben ötvenéves a tésztagyár. Ezalatt rengeteg korábban nagynevű élelmiszeripari vállalkozás tűnt el. Önök hogyan tudták elkerülni ezt?

Amikor a tésztagyár 1971-ben elindult, már több mint tíz éve közösen gazdálkodtak a szövetkezetben. Az alapelveket akkor fektették le, és ezek között szerepelt például az is, hogy a megtermelt javak nagyobb részét visszaforgatják a termelésbe. Tulajdonképpen ez történik még ma is a sok beruházással. Az is egy alapelv volt, hogy képezzék magukat, hiszen az alapítók még 6-8 elemit végeztek, a második generációból, amelyikhez én is tartozom, már sokan leérettségiztek, sokan diplomások vagyunk, a harmadik generációnál, a gyermekeinknél pedig sokkal jobb az arány, ők több nyelvet beszélő, diplomás emberek. Igyekszünk lépést tartani a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban zajló dinamikus technológiai fejlődéssel, ahogyan azt elődeink is tették, hiszen a hatvanas években is hasonló forradalom zajlott, amikor a gép kiszorította az emberi élőmunkát, illetve lecserélték az igásállatokat.

Tóth Béla
Fotó: Kallus György/VG

A liszt- és a tojásszektor is a drasztikusan megemelkedett alapanyagárakkal és az egyéb költségnövekedésekkel küzd. A Gyermelyi hogyan viseli ezt a megváltozott környezetet?

Ez nyilván többletfinanszírozási terhet ró ránk, mert a készletek értéke lényegesen magasabb.

Mi ugyanakkor ezen krízisekre számítva soha nem voltunk pénzügyileg kifeszítve, a sok beruházás ellenére sem.

Az árérvényesítésnél pedig nem szoktunk blöffölni a kereskedőknek, tehát amikor azt mondjuk, hogy az alapanyagárak áremelést indokolnak, akkor – ugyan nem könnyen – azért mindig el tudtuk fogadtatni. Jók a kereskedő kollégák, de, nyilván, ez a feladatuk.

Miben különbözik a Gyermelyi helyzete tojás-, tészta- vagy lisztpiaci versenytársaiétól, azzal, hogy egy teljesen zárt vertikumot üzemeltet?

Kézben tudjuk tartani a folyamatokat, a minőséget sokkal jobban tudjuk ellenőrizni. Ez a legfőbb előny, de az is nagyon fontos, hogy földrajzilag egy helyen vagy nagyon közel vannak a takarmánygyárak, az állattartó telepek és a tésztagyár. Ez jelentős megtakarítást eredményez a logisztikai költségekben. Persze nincs ingyen a tésztagyárnak sem a liszt, sem a tojás, de az alapanyag-beszerzés problémát okoz a malomnak is, mert elég feszített a búzahelyzet. Az általunk termelt búza zöme vetőmag, amit a saját üzemünkben dolgozunk fel, és azzal látjuk el a partnereinket.

Mi jut eszükbe a vásárlóknak a Gyermelyi név hallatán, és vajon ugyanazt jelenti a fogyasztók számára ez a név a tészta-, a liszt- és a tojáspiacon?

Azt szeretnénk, hogy mindegyik terméknél a megbízhatóság, a magasabb minőség jusson eszükbe a partnereknek, és az, hogy ezeket a leghatékonyabb, legmodernebb, legbiztonságosabb technológiával állítjuk elő. A tojás esetében hosszú évtizedeken keresztül nem volt divat, hogy „brandeljék” a terméket, de ez is most már egyre inkább jelentőséget kap. Azt szeretnénk, hogy a Gyermelyi mindegyik terméknél hasonlót jelentsen, de az ismertséget nézve lényeges különbség van, mondjuk, a Gyermelyi tojás meg a tészta között: a tészta ismertsége bőven 90 százalék fölötti, a tojásé pedig még lényegesen alacsonyabb. Ez abból is adódik, hogy

a tésztánál magasan piacvezetők vagyunk, míg a tojásnál csupán a néhány nagy termelő egyike a Gyermelyi.

A tojás azért is fontos nekünk, mert a tészta alapanyagaként a legjobb minőséget kell hoznia, illetve ahhoz, hogy gazdaságos méretű legyen az állattenyésztésünk, több tojást kell majd termelni, mint amennyit a tésztagyár igényel. Most a termelés körülbelül 35 százalékát értékesítjük a piacon, és ezt szeretnénk felvinni 50 százalékra.

Fotó: Kallus György / VG

Említette a beruházások fontosságát. Az utóbbi időben mennyit fordítottak fejlesztésekre?

Az elmúlt öt évben 22 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre. Ezek legnagyobb része a tésztagyárban zajlott, de malmi fejlesztéseinkhez kapcsolódva gabonatárolókat is építettünk, valamint folyamatosan korszerűsítettük a szántóföldi növénytermesztést. Idén áprilisban tettük le a harmadik malmunk alapkövét, ez egy hétmilliárd forint értékű beruházás, és vélhetően márciusban fogjuk beőrölni a malmot, amely napi 300 tonna búzát lesz képes őrölni. A hatékonyságnövelő fejlesztéseinkkel azonban több mint 500 fős munkavállalói állományunk nem csökkent, viszont átstrukturálódott: most már kereskedőkre, logisztikusokra, marketingesekre is szükség van, az informatikusok mellett a gyártásban is egyre több mérnök, technikus dolgozik, miközben kevesebb segédmunkás kell.

A fejlesztésekkel nő a termelésük is. Hol lesz a piaca a többletterméknek?

A gyártási kapacitásunk a tésztánál nagyobb, mint amekkora a piacunk, ezért az a célunk, hogy a következő években bővítsük a vevői kört, elsősorban az exportot szeretnénk növelni.

A belföldi sütőipari partnereink szerencsére mindig fejlődnek, és folyamatosan több lisztet vásárolnak. Jelenleg 150 ezer tonna búzát tudunk őrölni egy évben, a célunk pedig az, hogy ezt két-három éven belül 200 ezer tonnára növeljük. Jelenleg a lisztértékesítés 15 százaléka az export, de a tésztánál ez nagyobb arányú, 40 százalékhoz közelítő. A tészta esetében szeretnénk úgy növelni az exportot, hogy összesen is nagyobb legyen, mint a belföldi értékesítés, mert a hazai piacon már csak korlátozott a terjeszkedési lehetőség.

Nagy István agrárminiszter többször példálózott a Gyermelyivel, mint olyan céggel, amelyik a pandémia alatt be tudott törni az olasz tésztagyártók korábbi piacaira. Mennyivel nőtt ebben az időszakban az exportjuk, és mi maradt meg ezekből a piacokból?

Egy-két olyan piacon meg tudtunk jelenni, ahol eddig kizárólagosságuk volt az olaszoknak. De be tudtuk bizonyítani, hogy mi is tudunk olyan minőséget, és vagyunk olyan megbízható szállítók. Reméljük, hogy a következő években ebből profitálni fogunk. Jelenleg 25 országba exportálunk, de hogy hol sikerül nagyobb mértékben megvetni a lábunkat, az még a jövő zenéje.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

2018-ban is elindult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

2018. december 06. 07:51
December 1-jén elkezdődött a már hagyományos téli élelmiszerlánc-ellenőrzés. A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár által elrendelt akció egész az év végig tart és szinte minden, az ünnepekhez kötődő termékre és ilyenkor kiemelt forgalmat bonyolító vállalkozásra kitér.

Helytelen receptúrával gyártott díszítő habalapot hívtak vissza

2018. november 12. 07:58
A Meggle Hungary Kft. arról tájékoztatta a Nébih-et, hogy visszahívja az alábbi azonosítójú termékét.