Exportban gondolkodik, az itthon már maximumon pörgő Gyermelyi

2021. szeptember 30. 12:35
Zárt integrációban, folyamatosan fejlesztve termel a Gyermelyi Zrt., Magyarország piacvezető tésztagyártója. Ebben a termékkörben itthon már korlátozott a tér a bővülésre, ezért elsősorban az exportpiacokon terjeszkednek tovább – mondta a VG-nek a tésztagyár ötven évvel ezelőtti indulása apropójából adott interjúban Tóth Béla, a cég elnök-igazgatója.
Exportban gondolkodik, az itthon már maximumon pörgő Gyermelyi

Idén szeptemberben ötvenéves a tésztagyár. Ezalatt rengeteg korábban nagynevű élelmiszeripari vállalkozás tűnt el. Önök hogyan tudták elkerülni ezt?

Amikor a tésztagyár 1971-ben elindult, már több mint tíz éve közösen gazdálkodtak a szövetkezetben. Az alapelveket akkor fektették le, és ezek között szerepelt például az is, hogy a megtermelt javak nagyobb részét visszaforgatják a termelésbe. Tulajdonképpen ez történik még ma is a sok beruházással. Az is egy alapelv volt, hogy képezzék magukat, hiszen az alapítók még 6-8 elemit végeztek, a második generációból, amelyikhez én is tartozom, már sokan leérettségiztek, sokan diplomások vagyunk, a harmadik generációnál, a gyermekeinknél pedig sokkal jobb az arány, ők több nyelvet beszélő, diplomás emberek. Igyekszünk lépést tartani a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban zajló dinamikus technológiai fejlődéssel, ahogyan azt elődeink is tették, hiszen a hatvanas években is hasonló forradalom zajlott, amikor a gép kiszorította az emberi élőmunkát, illetve lecserélték az igásállatokat.

Tóth Béla
Fotó: Kallus György/VG

A liszt- és a tojásszektor is a drasztikusan megemelkedett alapanyagárakkal és az egyéb költségnövekedésekkel küzd. A Gyermelyi hogyan viseli ezt a megváltozott környezetet?

Ez nyilván többletfinanszírozási terhet ró ránk, mert a készletek értéke lényegesen magasabb.

Mi ugyanakkor ezen krízisekre számítva soha nem voltunk pénzügyileg kifeszítve, a sok beruházás ellenére sem.

Az árérvényesítésnél pedig nem szoktunk blöffölni a kereskedőknek, tehát amikor azt mondjuk, hogy az alapanyagárak áremelést indokolnak, akkor – ugyan nem könnyen – azért mindig el tudtuk fogadtatni. Jók a kereskedő kollégák, de, nyilván, ez a feladatuk.

Miben különbözik a Gyermelyi helyzete tojás-, tészta- vagy lisztpiaci versenytársaiétól, azzal, hogy egy teljesen zárt vertikumot üzemeltet?

Kézben tudjuk tartani a folyamatokat, a minőséget sokkal jobban tudjuk ellenőrizni. Ez a legfőbb előny, de az is nagyon fontos, hogy földrajzilag egy helyen vagy nagyon közel vannak a takarmánygyárak, az állattartó telepek és a tésztagyár. Ez jelentős megtakarítást eredményez a logisztikai költségekben. Persze nincs ingyen a tésztagyárnak sem a liszt, sem a tojás, de az alapanyag-beszerzés problémát okoz a malomnak is, mert elég feszített a búzahelyzet. Az általunk termelt búza zöme vetőmag, amit a saját üzemünkben dolgozunk fel, és azzal látjuk el a partnereinket.

Mi jut eszükbe a vásárlóknak a Gyermelyi név hallatán, és vajon ugyanazt jelenti a fogyasztók számára ez a név a tészta-, a liszt- és a tojáspiacon?

Azt szeretnénk, hogy mindegyik terméknél a megbízhatóság, a magasabb minőség jusson eszükbe a partnereknek, és az, hogy ezeket a leghatékonyabb, legmodernebb, legbiztonságosabb technológiával állítjuk elő. A tojás esetében hosszú évtizedeken keresztül nem volt divat, hogy „brandeljék” a terméket, de ez is most már egyre inkább jelentőséget kap. Azt szeretnénk, hogy a Gyermelyi mindegyik terméknél hasonlót jelentsen, de az ismertséget nézve lényeges különbség van, mondjuk, a Gyermelyi tojás meg a tészta között: a tészta ismertsége bőven 90 százalék fölötti, a tojásé pedig még lényegesen alacsonyabb. Ez abból is adódik, hogy

a tésztánál magasan piacvezetők vagyunk, míg a tojásnál csupán a néhány nagy termelő egyike a Gyermelyi.

A tojás azért is fontos nekünk, mert a tészta alapanyagaként a legjobb minőséget kell hoznia, illetve ahhoz, hogy gazdaságos méretű legyen az állattenyésztésünk, több tojást kell majd termelni, mint amennyit a tésztagyár igényel. Most a termelés körülbelül 35 százalékát értékesítjük a piacon, és ezt szeretnénk felvinni 50 százalékra.

Fotó: Kallus György / VG

Említette a beruházások fontosságát. Az utóbbi időben mennyit fordítottak fejlesztésekre?

Az elmúlt öt évben 22 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre. Ezek legnagyobb része a tésztagyárban zajlott, de malmi fejlesztéseinkhez kapcsolódva gabonatárolókat is építettünk, valamint folyamatosan korszerűsítettük a szántóföldi növénytermesztést. Idén áprilisban tettük le a harmadik malmunk alapkövét, ez egy hétmilliárd forint értékű beruházás, és vélhetően márciusban fogjuk beőrölni a malmot, amely napi 300 tonna búzát lesz képes őrölni. A hatékonyságnövelő fejlesztéseinkkel azonban több mint 500 fős munkavállalói állományunk nem csökkent, viszont átstrukturálódott: most már kereskedőkre, logisztikusokra, marketingesekre is szükség van, az informatikusok mellett a gyártásban is egyre több mérnök, technikus dolgozik, miközben kevesebb segédmunkás kell.

A fejlesztésekkel nő a termelésük is. Hol lesz a piaca a többletterméknek?

A gyártási kapacitásunk a tésztánál nagyobb, mint amekkora a piacunk, ezért az a célunk, hogy a következő években bővítsük a vevői kört, elsősorban az exportot szeretnénk növelni.

A belföldi sütőipari partnereink szerencsére mindig fejlődnek, és folyamatosan több lisztet vásárolnak. Jelenleg 150 ezer tonna búzát tudunk őrölni egy évben, a célunk pedig az, hogy ezt két-három éven belül 200 ezer tonnára növeljük. Jelenleg a lisztértékesítés 15 százaléka az export, de a tésztánál ez nagyobb arányú, 40 százalékhoz közelítő. A tészta esetében szeretnénk úgy növelni az exportot, hogy összesen is nagyobb legyen, mint a belföldi értékesítés, mert a hazai piacon már csak korlátozott a terjeszkedési lehetőség.

Nagy István agrárminiszter többször példálózott a Gyermelyivel, mint olyan céggel, amelyik a pandémia alatt be tudott törni az olasz tésztagyártók korábbi piacaira. Mennyivel nőtt ebben az időszakban az exportjuk, és mi maradt meg ezekből a piacokból?

Egy-két olyan piacon meg tudtunk jelenni, ahol eddig kizárólagosságuk volt az olaszoknak. De be tudtuk bizonyítani, hogy mi is tudunk olyan minőséget, és vagyunk olyan megbízható szállítók. Reméljük, hogy a következő években ebből profitálni fogunk. Jelenleg 25 országba exportálunk, de hogy hol sikerül nagyobb mértékben megvetni a lábunkat, az még a jövő zenéje.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

A tejtermékek viszik az égbe az élelmiszerárakat

2019. március 11. 08:29
Növekedett a globális élelmiszerkosár ára februárban: a FAO élelmiszerár-index 1,7%-os emelkedése 167,5 ponton állt meg. 2018 augusztusa óta nem volt ilyen magas értéken.

A fenntartható élelmezés és egészséges táplálkozás a FAO konferenciáján

2020. november 03. 09:41
A gazda és a termelő nem a környezettudatos világ ellensége, hanem egyik legfőbb támasza a XXI. században is. A járvány idején tanúsított helytállásukért köszönet és megbecsülés illeti őket – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a FAO Európai Regionális Konferencia 32., virtuálisan megrendezett ülésszakán.