Felismerték a problémát Európában – belefulladunk a műanyaghulladékba

2019. november 15. 08:21
Az európai fogyasztók több mint 53 százaléka szerint a műanyaghulladék az egyik legnagyobb globális környezeti kihívás, 44 százalékuk szerint pedig a klímaváltozás. Amikor a legfontosabb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőről kérdezték, az európai válaszadók 23 százaléka említette a műanyaghulladékot, szemben a globális szinten mért 15 százalékkal.

A téma leginkább a szlovák, a holland és a német fogyasztókat aggasztja. Ezek a legutóbbi, műanyaghulladékkal kapcsolatos GfK tanulmány megállapításai. A felmérés 25 ország bevonásával, az Europanellel és a Kantarral való együttműködésben valósult meg. A műanyaghulladékkal kapcsolatos aggodalmak markánsan megjelennek Európában, és erősen kapcsolódnak a klímaváltozás témaköréhez.

Az európai válaszadók a klímaváltozással azonos arányban (23 százalék) jelölték meg a műanyaghulladékok felhalmozódását, mint a legnagyobb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőt. A kérdés megítélése lényegesen eltér országonként. Magyarországon (31 százalék) és Svédországban (29 százalék) a klímaváltozás sokkal nagyobb aggodalomra okot adó tényezőként jelent meg, mint a műanyaghulladék. Oroszországban, Szlovákiában és Csehországban ennek pontosan az ellenkezője tapasztalható.

Míg a műanyag hulladékra az oroszok 17 százaléka tekint nagyobb problémaként, mint a klímaváltozásra, addig Csehországban és Szlovákiában ez az arány még magasabb: 20 százalék, illetve 27 százalék.

Az átlagember már próbál tenni azért, hogy kevesebb műanyagot használjon

Az európai fogyasztók megteszik, amit tudnak, hogy enyhítsenek a problémán. 10 vásárlóból több mint 8 állítja, hogy bevásárláskor táskát visz magával (88 százalék), újra felhasználható takarítási eszközöket, törlőket használ (84 százalék), nem vásárol műanyag tányért és evőeszközt vendéglátáshoz (81 százalék), vagy újratölthető üveget használ, ha elmegy otthonról (81 százalék).

A GfK tanulmánya alapján a vásárlók 4 szegmensbe sorolhatók – attól függően, hogy milyen mértékben tesznek lépéseket a műanyaghulladék csökkentése érdekében, és mennyire tartják fontosnak a témát. Vásárlói magatartásukat vizsgálva, a szegmensek a következők: „Elutasítók” (azok, akik nem tesznek sokat), „Fontolgatók”, „Hívők”, és „Aktívak” (azok, akik sokat tesznek). Németországban és Ausztriában a háztartások kb. harmada esik az „Aktívak” kategóriájába. Hollandiában azonban csak 15 százalék az Aktívak aránya, és megdöbbentően alacsony Oroszországban: 6 százalék.

A műanyaghulladékok csökkentésére irányuló szándék és a valóság még nem találkozik

Míg a fent említett, a műanyaghulladék csökkentésére irányuló gyakorlatot széles körben alkalmazzák, sok más lehetőséget figyelmen kívül hagynak. A fogyasztók visznek ugyan magukkal saját táskát a bevásárláshoz, gyümölcs és zöldség vásárlásakor azonban még mindig műanyag zacskót használnak.

Fotó: Flickr/Vaidei shah3

Fotó: Flickr/Vaidei shah3

A felmérésben 17, a műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére irányuló magatartást értékeltettek a válaszadókkal. A 12 főbb európai piacot 3 közelebbről megvizsgálva azt látjuk, hogy Ausztriában, Magyarországon és Németországban teszik állításuk szerint a legtöbbet a fogyasztók: negyedével (Magyarország, Németország), illetve harmadával (Ausztria) több konkrét lépést tesznek meg, mint a többi országban. Hollandiában, Lengyelországban és különösen Oroszországban a fogyasztók lemaradnak a környezettudatos viselkedés terén, ami itt az európai átlag kevesebb, mint felére jellemző.

A gyártókat tartják elsősorban felelősnek a hulladék ellenőrzéséért és korlátozásáért

Ez a kérdéskör arra vonatkozik, kit tartanak a válaszadók felelősnek a műanyaghulladék csökkentéséért. A vizsgált országok nagy többségében a fogyasztók az elsődleges intézkedéseket a gyártóktól várják el, a kormányok felelőssége csak ezután következik. A fogyasztók legfeljebb csak részlegesen látják magukat és a kereskedőket felelősnek, szerintük a műanyaghulladék kihívásával nem nekik kell foglalkozni elsősorban. A gyártókon a legnagyobb nyomás Svédországban, Csehországban és Hollandiában van; ezekben az országokban a válaszadók fele őket tartja felelősnek.

Lengyelországban és Olaszországban a válaszadók a műanyaghulladék problémájának megoldását inkább megosztott felelősségnek látják. Lengyelországban ez leginkább a kormány (39 százalék) és a gyártók (38 százalék) közötti megosztást jelenti, Olaszországban pedig három szereplő, a kormány (30 százalék), a gyártók (27 százalék) és a fogyasztók (27 százalék) együttes felelősségvállalását. Oroszország egyedülálló a tekintetben, hogy a válaszadók 65 százaléka érzi úgy, hogy elsősorban a kormány feladata cselekedni. A kereskedőket felmentik a felelősség alól: kivétel nélkül valamennyi országban őket látják a legkevésbé felelősnek (az európai átlag: 7 százalék).

A fogyasztók még nem igazán érzékelik a gyártói márkák hulladékcsökkentési lépéseit

Amikor megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük mely csoportok tesznek már most sokat a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében, a válaszadók sokkal kevesebb gyártót említettek, mint a kereskedőt. Átlagosan 10 vásárlóból csak 1 tudott megnevezni gyártói márkát. De ha meg is tudott nevezni márkát, az említett márkák több mint fele kereskedői márka volt. A kereskedők emiatt stratégiai szempontból érdekes helyzetben vannak: nincsenek nagy elvárások feléjük, erőfeszítéseik ugyanakkor szembetűnőbbek, mint a gyártói oldalé.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem született megegyezés az Audinál kollektív a munkaügyi vitában

2019. május 10. 09:35
A 2019-es prémiumkifizetés témakörében az AHFSZ és a munkáltatói oldal között a kollektív munkaügyi vita a szerdai napon lezárult, de közös, mindkét fél számára megfelelő eredményt nem hozott. Ezért a szakszervezet a 2019-es prémiumkifizetés témakörében további lehetőségeit kihasználva fog érvényt szerezni álláspontjának – jelentette ki az AHFSZ közleményében.

Így terveznek a munkáltatók a cafeteriával

2019. november 08. 09:41
Bár 2019. november elején a 2020-as adótörvények végleges állapota még nem volt ismert, a munkáltatók nagy része már tervezi, hogy milyen költségkerettel működteti 2020-ban a juttatási rendszerét.