Az egyenlőtlenség egyik legjobb mérőfoka az úgynevezett S80-S20 statisztika, amely gyakorlatilag annak a mérőszáma, hogy a társadalom leggazdagabb 20 százalékának átlagjövedelme hányszorosa a legszegényebb 20 százalékénak. Az Eurostat adatai Magyarországon nézve ebben a tekintetben nem sok jóval kecsegtetnek, hiszen a 2009 és 2018 közt eltelt 10 évben jelentősen nőtt a szakadék, azaz a gazdagok gyorsabb ütemben gazdagodnak, mint ahogy a legszegényebbek felzárkózhatnának.

A Flourish chart

Ez a statisztika a Visegrádi Négyek más országaival összevetve is kiugró, hiszen ahogy az a grafikonunkon is látszik, Magyarország az elmúlt években beérte az egyébként jelentősebb jövedelmi különbségekkel vezető Lengyelországot, ráadásul más államokkal szemben itthon egyértelműen növekvő tendencia látszik.

Mindeközben 1,2 millióan szegénységben élnek

Ez abból a szempontból is aggasztó, hogy a KSH még december végén közzétett legfrissebb, relatív jövedelmi szegénységi adatai alapján a teljes magyar lakosság 12,4 százalékát érintette 2018-ban ez a probléma, azaz számszerűsítve több mint 1,2 millió embert. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek a keresete nem éri el a szegénységi küszöböt, azaz a mediánjövedelem 60 százalékát, amely 2018-ban 1 119 752 forint volt (havi szinten 93 312 forint).

Komoly jövedelmi egyenlőtlenséget mutat az Eurostat által közzétett statisztika, a számok alapján az látszik, hogy Magyarországon tovább nőtt a szakadék az elmúlt években a leggazdagabbak és a legszegényebbek között.

A szegénységi mutatók másik fontos mérőfoka a relatív szegénységi rés, amelyet a KSH így definiál:

 „szegények korcsoportok és nemek szerinti mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve.”

A definíció mögött az a szociális mutató bújik meg, amely lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, azaz az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.

Az Eurostat számai alapján a leggazdagabb réteg itthon tehát egyértelműen gyorsabban gazdagodott, szembe menve ezzel a régió más országaiban tapasztalt tendenciákkal is, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan alakult a hazai szegénységi rés a V4-ekhez képest.

A Flourish data visualisation

Ahogy az a grafikonon is látszik a 2018-ig eltelt tíz évben szinte semmit nem sikerült fejlődni ezen a területen, sőt mintha még romlott is volna a helyzet itthon, míg a régió más országaiban csökkenést vagy stagnálást lehetett tapasztalni. A mutatók összességében tehát arról árulkodnak, hogy Magyarországon a leggazdagabbak helyzete inkább javul, mint a legszegényebbeké.

piacesprofit.hu