Feszültséget szülhet a munkahelyeken a nyári szabadság

2021. augusztus 09. 08:56
Sok munkavállalónak most kell ledolgoznia a járvány miatt elrendelt kényszerpihenőt
Feszültséget szülhet a munkahelyeken a nyári szabadság

A járvány felborította a munkavállalók megszokott nyári pihenését is: míg tavaly sokan már tavasszal felhasználták szabadnapjaikat, idén ennek ellenkezője is jellemző. Sok cégnél a tavaszi és téli kényszerleállás miatt a nyári hónapokban nem mehetnek szabadságra a dolgozók. A korlátozások hatását kevésbé megérző területeken pedig a túl sok megmaradt szabadság vezethet konfliktushoz – írja a Magyar Nemzet.

Több ágazatban már második éve okoz komoly fejtörést a cégeknek a szabadságok kiadása és az alkalmazottak kikapcsolódás iránti igényének figyelembevétele. A korlátozások nehéz hónapjai után az elfáradt munkavállalók között komoly feszültséget okozhat, ha a munkáltató a nyári hónapokra nem adja ki a szabadságot – hívták fel a figyelmet korábban az érdekképviseletek. 

Összességében idén már sokkal kiszámíthatóbban tervezhettek a munkáltatók és a munkavállalók a szabadnapokkal, mint 2020-ban, ám sokan azzal szembesültek, hogy most is le kell mondaniuk a nyaralásról.

A fizetett szabadságok kiadását a múlt évhez hasonlóan idén is megnehezítette a járvány okozta kiszámíthatatlanság és a hosszabb-rövidebb ­ideig tartó leállások következménye. 

Míg 2020-ban mindenkit felkészületlenül ért a járvány, és a fizetett szabadnapok nagy részét a pandémia első hónapjaiban használták fel a munkavállalók, addig idén sokaknak – elsősorban a szellemi munkakörökben – szinte az összes szabadnapjuk megmarad. A járványhullámok alatt is működő ágazatokban a munkavállalók jellemzően nem pihentek, legtöbben a hagyományosan is a nyári hónapokra eső szabadságot várták. A nyári szabadságok kiadása tehát sok foglalkoztatónak óriási munkaszervezési kihívást jelent a gazdaság újraindulásának időszakában.

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, évi hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 

A munkavállalóknak ezt mindössze tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteniük. Fontos, hogy a munkaadó az előzetesen engedélyezett szabadságot már nem vonhatja vissza, ellenkező esetben a munkavállalónak és a családtagjainak az emiatt keletkező kárát kötelessége megtéríteni.

A kékgalléros munkakörökben sok területen ellenkező okokból kelt feszültséget a nyári szabadságolás: az iparban a járvány okozta bizonytalanság kezelésére több szereplő hosszabb munkaidőkeretet rendelt el. 

Ez azt jelenti, hogy az érintett beosztottak a tavaszi vagy akár a tavaly őszi leállások alatt is megkapták legalább az alapbérüket úgy, hogy nem végeztek munkát. Az érintett fizikai munkakörökben dolgozók jelentős része ráadásul megszokta, hogy az iparban nyáron több gyár néhány hétre tervezetten leáll, csökkenti a kapacitását. A munkavállalóknak pedig ekkor van lehetőségük hosszabb szabadságra menni. Idén ugyanakkor nem állnak le a nagy ipari szereplők, sőt a munkaerőhiány miatt a dolgozók sok helyen nem mehetnek el szabadságra a nyári hónapokban.

Szintén búcsút kell mondaniuk a nyári vakációtól azoknak az alkalmazottaknak, akik a több hónap után újrainduló ágazatokban dolgoznak. A munkaerőhiány pedig több területen is nehezíti a helyettesítések megszervezését. A járvány alatt nem változtak a szabadság kiadásának szabályai. 

A munka törvénykönyve szabályozza, hogy évente húsz nap alapszabadsága van minden teljes munkaidős foglalkoztatottnak. Az életkor szerint vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan pótszabadság jár a beosztottaknak. Az alapszabadságot köteles időarányosan kiadni a munkáltató, a húsz napból pedig hét napról az alkalmazott dönthet.

Forrás: Magyar Nemzet / www.szakszervezet.hu

Kapcsolódó cikkek

Három évre nőne a munkaidőkeret, tiltakoznak a szakszervezetek

2018. november 22. 07:27
Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azt a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) soron kívüli összehívását – közölte a MaSzSz szerdán az MTI-vel.

Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

2019. november 06. 15:05
A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?