Ha fagyos az irodában a hangulat…

2018. július 23. 13:54
Az irodai munkahelyeken kialakuló viták egyik forrása, de egyben a nyár elengedhetetlen kelléke, a klíma.

Bosszankodhattak az eddig szabadságon lévők, mivel az idei nyár eddig nem volt kegyes a nyaralókkal. Nem volt ugyanis nagyon olyan időszak, amikor hosszasan tikkasztó lett volna a hőség. Ezzel szemben, aki a balatoni plázs helyett az irodában töltötte eddig a nyarat, örülhetett, mert az inkább ősziesnek mondható időben, hosszas vitáktól és egyezkedésektől menekült meg - eddig.

Az egyezkedésben általában három csoport vesz részt: 

1. akik nagyon szeretik a klímát és 40 fokban is 20 fokot akarnak varázsolni
2. akik be sem kapcsolják, inkább szellőztessünk! felkiáltással engedik be a 40 fokot kintről
3. a ki-be kapcsolgatók, bár ők lehet, hogy szimplán konfliktuskerülők

Hogy ki melyik táborba tartozik, azt nagyban befolyásolja a ruházat: ingben, nyakkendőben, zárt cipőben sokkal inkább klímapártibbá válik az ember, mint neglizsében… és máris kibontakozik egy nemek közötti antagonisztikus ellentét. Ilyenkor jönnek a trükkök: titokban lekapcsolni, felkapcsolni, eltekerni, ablakot nyitni. 

 

Klímák fogságában

 


Természetesen az is fontos, hogy ki milyen messze ül a klímától, az ablaktól, így sokkalta árnyaltabb a kép, de tény, hogy érdekes összképet festett anno az irodánk, amikor a kolléganőnk vastag sálban ült július közepén…

Nem nagyon dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol ebből ne lett volna vita (azt a helyet kivéve, ahol nem volt klíma), így feltehetőleg ebben a kérdésben nincs megnyugtató válasz. Az viszont biztos, hogy abból a szempontból, a klímaérzékenyek vannak rosszabb helyzetben, hogy ők lesznek azok, akik előbb-utóbb megfáznak, ami viszont már a munkáltatót is érzékenyen érintheti. 

Az általános ajánlás az, hogy a külső hőmérséklettől 7-8 fokkal lehet maximum hűvösebb egy irodában, ami egy 33-34 fokos napon, gyakorlatilag 25-27 fokot jelent. Ez a hőmérséklet például öltönyben igen messze van a kellemestől, azonban az ennél nagyobb eltérés káros lehet a hőstressz miatt, ami akkor terheli meg szervezetünket, ha a jól behűtött irodából a melegebb folyosóra megyünk ki vagy jövünk be onnan.
A munkahelyi hőmérsékleteknek a saját komfortfokozatunkon túl jogszabály is határt szab. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletének 1. melléklete definiálja, hogy milyen tevékenység mellett milyen hőmérséklet biztosítása szükséges.

 
 

 


Azokban a zárttéri munkahelyeken, ahol a korrigált effektív hőmérséklet a 24 fokot meghaladja, óránként 5, de legfeljebb 10 perc szünetet kell biztosítani. 

A bajt tetézheti, ha az irodát egész nap éri a napsütés és nincs külső árnyékoló. Nem vagyok építész, de szerintem hatékonyabb a külső redőny, mint pl. a szalagfüggöny, mert ha az üvegfelület felmelegszik, a függöny a hő ellen nem tehet már semmit.

Az sem segít a helyzeten, hogy manapság egyre több épület készül úgy, hogy nyitható ablak nincs rajta, a „friss” levegő légbefúvással jut a helységekbe, ami inkább huzatnak érezhető.

 

Abba nagyon nem tud beleszólni a munkáltató, hogy ki hány fokon használja a klímát, de csökkentheti a konfliktusok és megbetegedések számát azzal, hogy 

  • felhívhatja a figyelmet a szélsőséges használat veszélyeire, 
  • a folyadékpótlás szükségességére
  • ha lehetősége van, szervezheti úgy a munkát, hogy a rekkenő hőségben ne kelljen a kollégáknak bent lenni
  • folyamatosan karbantartja, gombátlanítja a berendezéseket.

    A legoptimálisabb az a megoldás, amit már sikerrel alkalmaztunk: egész egyszerűen egy irodában ültek a klímások, a másikban a nem klímások.
  • hrportal.hu
  • Kapcsolódó cikkek

    Az online számlarendszerre érdemes időben felkészülni!

    2018. április 16. 10:26
    2018. július 1-től a NAV online számlarendszerén keresztül kell adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyekben a belföldi adóalanyra áthárított általános forgalmi adó (áfa) összege eléri, vagy meghaladja a százezer forintot.

    A tejpiacon tapasztalt tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt intézkedett a NÉBIH

    2016. március 10. 08:56
    A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítése kapcsán a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta.