Hallgató díjazása, egyéb juttatása szakmai gyakorlat esetén

2019. április 15. 07:54
Háromhetes szakmai gyakorlaton lévő főiskolai hallgatót megillet-e szabadság, illetve milyen formában kell számára étkezést biztosítani – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Főiskolai hallgató háromhetes, egybefüggő szakmai gyakorlatát töltené egy cégnél. Az intézménnyel a cég köt együttműködési megállapodást, a hallgatóval pedig hallgatói szerződést. Az Mt. vonatkozik a hallgatóra. Üzemorvoshoz is el kell küldeni? Díjat nem fizetünk neki, mivel három hét lesz a gyakorlata. Szabadság egy nap jár neki, ezt természetben adjuk ki. Így a cégnek nem kell semmit sem számfejtenie? A középfokú szakmai gyakorlatnál a diáknak kell természetbeni étkeztetést biztosítani. Mi a helyzet a hallgatóval, ha napi 4 órában foglalkoztatott? A cégnél nincs meleg/hideg étkeztetési lehetőség, tehát nincs konyha, büfé. Ha biztosítanunk kell a hallgatónak étkeztetést a napi 4 órára, akkor jó megoldás, ha rendelünk a cég nevére szólóan a hallgatónak ételt? Vagy a hallgató vásárol élelmet magának, és hoz róla a cég nevére szóló számlát, és annak összegét kifizetjük neki? A cégnél egyes meghatározott juttatásként kell ezt kezelni?

Az említett esetben is kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat – kezdte válaszát szakértőnk.

A hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatót az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság, sőt a betegszabadság is. Ha ezt természetben adja ki a munkáltató, akkor valóban nem kell semmiféle díjazást számfejteni.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 68. paragrafusának (1) bekezdése szerint a tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg.

A vonatkozó 4/2002. OM-rendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése szerint a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy az étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. A rendelet nem ír elő minimális óraszámot, így – szakértőnk álláspontja szerint – ezen szabály 4 órás foglalkoztatás esetén is kötelezi a munkáltatót.

A (2) bekezdés alapján az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

A (4) bekezdés alapján, ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott – adómentes összegénél. Ez alapján tehát vagy helyben biztosít élelmet a munkáltató, vagy étkezési jegyet ad, ami egyes meghatározott juttatásnak számít.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Előrehozott női nyugdíj esetében nincsen munkajogi védelem

2020. december 07. 09:57
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) több területen védelemben részesíti azon munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését megelőző 5 éven belül kerül megszüntetésre. Felmerül a kérdés, hogy ez a védelem vonatkozik-e azon hölgyekre, akik a 40 éves jogszerző időtartam betöltését követően, de az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően mennek nyugdíjba. A kérdést az alábbiakban vizsgáljuk a bírósági gyakorlat tükrében:

„Kaució” a munkaviszonyban? Kérhető biztosíték a munkavállalótól?

2022. július 19. 08:48
A bérleti szerződések kapcsán közismert a kaució, hivatalos nevén óvadék, ami a bérlő által okozott károk, elmaradt fizetések biztosítékaként szolgál. A munkaviszonyban is létezik kaució, ha kárt okozna a munkavállaló? Kérhető biztosíték a dolgozótól?