Hatalmas erőforrást jelent a termőföld

2019. július 31. 10:25
Jakab István: Akkor tudunk magas színvonalon egészséges alapanyagot termelni, ha itthon megoldjuk a fehérjetakarmány-termesztést, és nem hozzuk be a génmódosított szóját

Számunkra elfogadhatatlan az emberek többségét magyarságukban megalázó politikát folytatni kicsinyes hatalmi érdekek miatt – közölte lapunkkal Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, amikor a magyar ellenzék brüsszeli politikai tevékenységéről kérdeztük. Beszélt arról is, hogy a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentése ellen szervezett aláírásgyűjtés ügyé­ben már tárgyaltak a V4-országok képviselőivel is, akik egyetértenek a magyar gazdák követeléseivel.

 

 
Hatalmas erőforrást jelent a termőföld
„Ha kell, növeljük a befizetést, de a támogatások ne csökkenjenek”
Fotó: MH/Ficsor Márton

– Megalakult a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság, amelynek elnökévé kérték fel. Mi lesz a szervezet feladata?

– Ma már 21. századi tudásra van szükség a gazdaság minden területén, hiszen a harmadik technoló­giai robbanás korszakát éljük, tehát nem mindegy, hogy egy ország milyen formában gazdálkodik az erőforrásaival. Ez a mezőgazdaságra kiemelten igaz. Csaknem ötmillió hektár szántóföldünk van, ez hatalmas erőforrás, nem mindegy, hogy ennek a megműveléséhez, a magas színvonalú szakmai munkához milyen tudással rendelkeznek az emberek. Hogyan képesek a legkorszerűbb technológiát alkalmazni a növénytermesztés terén, és hogyan képesek a magas minőségű alapanyagokból gyártott takarmánnyal magas minőségű, egészséges állati termékeket előállítani. Ez olyan átfogó tudást igényel, amihez nem elég, hogy valaki diplomát szerezzen. Ez a feladat egy életen át tartó tanulást igényel, amelyhez a gazdák szakmai támogatást kapnak a falugazdászoktól, szaktanácsadóktól. Az általam vezetett testület pedig ezt a tudásátadást segíti javaslataival mind a hatóságok, mind a gazdák irányába.

– Megtérül a befektetett energia?

– Egy-egy gazda, egy-egy régió esetében, de a Kárpát-medence egészében is kifizetődő mindez, hiszen nem mindegy, hogy egy hektár földterületről hét vagy tizenkét tonna kukoricát takarítunk be. Tehát az okos gazdálkodáshoz szükség van olyan tanácsadó-hálózatra, amelyik a gazdákat ismerve a helyzetükhöz, adottságaihoz leginkább adaptálható tudást biztosítja. Szerintem nem utolsósorban ez a tudás fontos ahhoz, hogy megtervezzék esetenként a saját gazdaságukat, vagy olyan új eljárásokat alkalmazzanak, amelyek a gazdaság adottságainak leginkább megfelelők. Hozzáteszem azt is, hogy ez bizalom kérdése, tehát a tanácsadót, falugazdászt szakmailag el kell hogy fogadja a gazda, hiszen a vele való együttműködés, a közös tervezés kölcsönös bizalmat igényel. Nagyon fontos az is, hogy a tanácsadás ne üzletpolitikai érdekek alapján működjön, hanem a gazda helyzetéhez leginkább igazodó tudásátadás legyen.

– Azt a fajta tudást, amiről beszél, a gazdálkodók önmaguktól nem lennének képesek megszerezni?

– Ha megnézzük a statisztikákat, hogy is állunk ma, azt kell mondjam, hogy a gazdálkodóknak – főleg a nagyobb gazdaságokra gondolok – körülbelül tíz százaléka már önállóan képes ennek a tudásnak a megszerzésére a gazdaság súlyánál és erejénél fogva. Húsz-harminc százalék eljutott odáig, hogy felvette a kapcsolatot a tanácsadóinkkal, és együttműködik. Az érintetteknek nagyjából a kétharmada pedig eddig nem jelezte, hogy igényelné a segítségünket. Az egész országra kiterjedő falugazdász-hálózat ugyanakkor nagyon sok szakmai információt képes átadni, illetve segít az új eljárásokkal kapcsolatban eligazodni.  

– Mi a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság fő célkitűzése?

– Azon dolgozunk, hogy egy új tanácsadói hálózat jöjjön létre Magyarországon, amely szervezetként működik. Ez nem új keletű ötlet, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül a falugazdászokon túl működik több mint száz tanácsadó is, akik kifejezetten csak agrárterülettel foglalkoznak. Összegezve tehát nem mindegy, hogy az erőforrásainkat milyen mértékben tudjuk kihasználni, mert ez nemzetgazdasági szempontból is meghatározó. Ma az agrár-élelmiszergazdaság ötvenszázalékos kapacitással működik, tehát még jelentős tartalékaink vannak.

– Milyen hatásköre van a bi- zottságnak?

– Véleményező és javaslattevő szervezet vagyunk. Törekedtünk rá, hogy a tagok között legyenek ott a döntéshozók, a kutatóintézetek és egyetemek szakemberei, valamint a gyakorló tanácsadók és gazdák, vagyis olyan tanácsadó-hálózatunk legyen, amely hazai és világviszonylatban is megállja a helyét. Fontos szempont volt olyan embereket keresni, akik az egész agrár-élelmiszergazdaságot érintő javaslatokat is képesek kidolgozni.

– Az európai politikára rátérve, milyen módon befolyásolja az agrártámogatások elosztását Ursula von der Leyen megválasztása az Európai Bizottság élére?

– Nehéz kérdés, hiszen az életrajzát, eddigi tevékenységét ismerjük. Szimpatikus, hogy hét gyermek édesanyja, aki szociális, családügyi, majd honvédelmi miniszterként három kormányban is tevékenykedett Németországban. Nagyon fontos számunkra, hogy honvédelmi miniszterként is dolgozott, ami a migráció tekintetében értéket is jelent. A programbemutató beszédében is elmondta, hogy fontos a külső határok védelmének megerősítése. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a külső határok védelme nem ad teljes garanciát arra, hogy a migrációt megállítsák, és az emberkereskedőket kitakarítsák a rendszerből. Éppen ezért fontos számunkra a nemzet, a belső határok védelme is. Kiemelendő az is, hogy Ursula von der Leyen kiemelten a magyar képviselők szavazatával választották meg a bizottság élére, és láthatóan ő ezt érzékelte, és az első megnyilatkozásaiban már jelezte, hogy meg kell adni a tiszteletet azon országoknak is, amelyek nem teljes mértékben azonosulnak az uniós fősodorral.

– Hogyan értékeli ugyanakkor a magyar ellenzék Brüsszeli tevékenységét, a fideszes képviselők bizottsági megválasztása elleni fellépésüket?

– Hadd mondjak egy személyes véleményt. Majdnem három évtizede vagyok jelen az agrárközéletben, és negyedik ciklusomat töltöm a magyar Országgyűlésben. Voltak kemény helyzetek az életben. Ha valaki a traktorostüntetésre gondol, érzékelhette, hogy emberileg és szakmailag is próbára tett bennünket. Ugyanakkor egyetlen durva atrocitás, megnyilatkozás sem volt, szakmai alapon tárgyaltunk. Az is igaz, hogy volt és van is vitánk a nagyüzemek érdekképviseletével, de amikor az ország határát átléptük –, és ez az elmúlt harminc esztendőben mindig igaz volt – soha nem mondtunk egymásról rosszat, lejárató vagy elmarasztaló, a másik pozícióit rontó mondat nem hangzott el senki szájából. Amikor az ország határát elhagytuk, csak egy magyar agrár-élelmiszergazdaság létezett. Nyugodt szívvel kijelenthetem tehát, hogy számunkra elfogadhatatlan az emberek többségét magyarságukban megalázó politikát folytatni kicsinyes hatalmi érdekek miatt. De azok számára is megalázó mindez, akik ezekre az ellenzéki képviselőkre szavaztak, köztük is van sok jóindulatú ember, akik számára fontos a magyarság ügye. Meggyőződésem, hogy az európai polgárok az ilyen durva, a nemzet imázsát romboló tevékenységet nem fogadják el. Ezzel csupán magát járatja le az ellenzék.

– Az agrártámogatások szempontjából mire számíthatunk az új vezetéstől, hol tart a forrásokért vívott harc?

– Ha jók az információim, akkor a bizottság feje egy, az egészséges, élhető környezet fenntartása iránt elkötelezett családanya. Fontos – és a mi törekvéseinkkel szinte egybeesik –, hogy az európai emberek számára egészséges élelmiszert tudjunk biztosítani. A jövőbeni agrárpolitikával kapcsolatban a jelenlegi bizottság készített egy javaslatot. Ezt még egyetlen testület sem szavazta meg. Ide tartozik az is, hogy az Európai Unió költségvetéséről a döntést együttes eljárás keretében hozzák meg, azaz dönt a bizottság és a parlament. Ezért is fontos számunkra, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos, a 2020–27-es időszakra vonatkozó büdzsé még csak javaslat szintjén van. Az újonnan megalakuló testületek, mint a Parlament mezőgazdasági bizottsága, ahogyan eddig is, a jövőben is fenn kívánják tartani a támogatások nagyságrendjét. Természetesen nem született döntés arról, hogy ezt hogyan tudjuk majd megvalósítani, mert sokismeretlenes az egyenlet a Brexit miatt. Az lenne optimális, ha azok döntenének majd a közös agrárpolitikáról és az unió költségvetéséről, akiket a következő hét esztendőben ezek érintenek.

– Az uniós források csökkentése elleni tiltakozásul petíciót fogalmaztak meg. Hányan írták ezt alá, és ez mekkora erővel bír majd a döntéshozatalkor?

– A támogatások csökkentését a leghatározottabban elutasítottuk, és elutasítjuk. A petíciót csaknem kétszázezer magyar gazda írta alá, a dokumentumot az új vezetéshez is eljuttatjuk. Megvannak az új képviselők, velük együttműködve érvényt kívánunk szerezni a magyar gazdák akaratának. A petíciónk egyébként elfogadható a V4-ek számára is, erről már zajlottak egyeztetések, de abban is biztos vagyok, hogy találunk még szövetségeseket. Az a célunk, hogy ennek a petíciónak érvényt szerezzünk. Hangsúlyozom: a mi álláspontunk az, hogy ha kell, növeljük a befizetést, de a támogatások ne csökkenjenek. Fontos követelésünk az is, hogy a támogatások kifizetését ne köthessék különböző politikai szempontok alapján kialakított feltételrendszerekhez, mint például a jogállamiság feltételeinek a megléte vagy nem léte az unió liberális felének mércéje szerint. Tisztázzuk, hogy a jogállamisági keretekkel nincs gond Magyarországon.

– Korábbi nyilatkozata alapján a magyar gazdák képesek voltak az ágazat megreformálása. Mit ért ezalatt?  

– Gyakorlatilag a rendszerváltástól kezdve teljesen új struktúrában, új birtokviszonyok közepette, a családi gazdasági modell kidolgozásával képesek voltak a magyar gazdák arra, hogy mára a digitális technológiai rendszerek alkalmazásával precíziós gazdálkodás keretei között állítsanak elő magas minőségű élelmiszer-alapanyagokat. Tehát azok, akik korábban évtizedekig nem ismerték az önálló gazdálkodás lehetőségét, képesek voltak megszerezni azokat a készségeket, amelyekkel egy teljesen megújult agrár-élelmiszergazdaságot hoztak létre. Ez a folyamat most is zajlik, és nekünk ezt segítenünk kell. Hozzáteszem, nálunk a világ legkorszerűbb technológia rendszerei is jelen vannak, akár a szántóföldi termesztést, akár a feldolgozóipart, akár az állattenyésztést nézzük, a húsipari termékekkel bezárólag. Akkor tudunk igazán magas színvonalon egészséges alapanyagot termelni, ha a termelést úgy tudjuk diverzifikálni, hogy a fehérjetakarmány-termesztést is megoldjuk itthon, és nem külföldről hozzuk be a génmódosított szóját. Ez jelentős előrelépés lesz.

– Az agrárdigitalizációnak a ha-marosan betörő 5G-hálózat is nagy lendületet adhat, amiben mi, magyarok szintén az élen járunk.

– Rengeteget fejlődött 2010 óta a gazdaság szerkezete, a pénzügyi rendszerünk. Ma bennünket keresnek olyan uniós vagy unión kívüli országok is, amelyek korszerűsíteni akarják mondjuk a közúti árufuvarozási rendszerüket vagy fehéríteni akarják a gazdaságot, mert ehhez tőlünk vennék át azokat a módszereket, amelyeket a magyarok dolgoztak ki. Ugyanez vonatkozik a termelésre is, hiszen a digitális megoldások teljes körű információt nyújtanak a termőföld állapotáról és a gazdaság helyzetéről.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Kinek jó az állami földek kiárusítása?

2015. október 14. 09:36
"Százéves kisgazda programot hajt végre a kormány, vagy a politikai hatalom átmentése érdekében tönkreteszi a magyar vidéket?
 

A kormány továbbra is hazudozik a termőföld- privatizáció ügyében

2015. december 07. 13:12
"167 millió forintot ajánlott egy ismeretlen nevű külföldi állampolgár egy jogilag rendezetlen, 88 hektáros termőföldért a keddi, győri földárverésen, pedig Orbán Viktor azt ígérte a 2010-es kampányban: amíg a Fidesz lesz kormányon, ilyen nem fordulhat elő.