Hiába ígérik, elmarad még a munkaerőpiaci fordulat

2019. február 13. 09:20
Nem tört előre a digitalizáció

Már minden forgatókönyv az emberi munkaerő háttérbe szorulásáról, a digitalizáció előretöréséről szól a vállalatoknál. Ennek ellenére világszinten nagy a lemaradás: dédelgetett terv az új technológiai megoldások beépítése a munkafolyamatokba, de alig 5 százalék a digitalizációt folyamatosan implementálók aránya. A legjobban nem is a nyugati országokban állnak, hanem az olyan területeken, mint India, Brazília és Thaiföld - derül ki a Vanson Bourne által elkészített friss kutatásból – írja a napi.hu.

A modern hr-es jövőképek és előrejelzések bármelyik Terminator-filmek spinoffjainak forgatókönyvei is lehetnének: jön a mesterséges intelligencia, a robotizáció és a digitalizáció, az embereket pedig szép lassan felváltják a gépek és az algoritmusok a munkahelyeken.

Az évtized eleje óta szólnak erről a jóslatok, de a változás mégis csak nagyon kevés cégnél történt meg. Egy friss elemzés szerint pedig az áttörés 2016-2018 között sem történt meg, pedig akkor már az emberek munkahelyét elfoglaló robotokról szóló hírek mindennapossá váltak.

Várólistán az átalakulás

Legalábbis ez derül ki az Intel, a Dell és a Vanson Bourne Digital Transformation Index nevű felméréséből, mely szerint a két éves időszakban lényegében nem változott a világ társaságai között a digitális vezetők aránya, de az öt fokú skálán tízből majdnem négy vállalkozás (39 százalék) még mindig a két digitálisan legkevésbé érett csoportba tartozik. Pedig a felméréshez a közép- és nagyvállalati szektorban világszerte összesen 4600 üzleti vezetőt - igazgatókat és felsővezetőket - kerestek meg, hogy értékeljék vállalataik erőfeszítéseit az átalakulás területén.

Ebből látszik, hogy a fejlődést leginkább kiaknázó, digitális vezetőket tömörítő kategóriába mindössze a társaságok 5 százaléka tartozik, kiforrott digitális tervekkel, beruházásokkal és innovációkkal csak 23 százalék rendelkezik, ami csak 9 ponttal magasabb a 2016-os aránynál.

A digitális értékelők csoportja - vagyis azok a vállalatok, ahol legalább fokozatos átállás és tervezés történik - ez a szám 33 százalék, ami még 1 százalékos visszaesés is a két évvel korábbi mutatóhoz képest.

Viszont 30 százaléknál még szinte most is alig történnek befektetések, míg 9 százalék továbbra sem rendelkezik semmilyen tervvel, vagy alig hajt végre beruházást ezen a téren. Itt is csak alacsony javulás mérhető, mert két évvel korábban még 15 százalék esett ebbe a besorolásba. Az adatvédelem is lassít

Hogy pontosan miért maradnak el a digitalizációs fejlesztések, az ágazatonként eltérő probléma. Általánosságban nézve a legnagyobb akadály a kutatásban résztvevő vállalatok szerint jelenleg az, hogy megfeleljenek az egyre szigorodó adatvédelmi és biztonsági elvárásoknak. Ebben nagy szerepe van a tavaly életbe léptetett EU-s adatvédelmi szabályozásnak, a GDPR-nak, amely nemcsak a helyi, de a világ bármely pontján lévő társaságra kötelezettségeket ró, ha kezelni kell uniós állampolgárok személyes információit. (A cégek fele szerint ennek nem is felelnek meg, amit egy korábbi kutatás részben igazol is.)

A GDPR főként a szolgáltatókat akadályozza, hisz az ő adatbázisaik vezetése, a kiszolgálási folyamatok alkalmazása ingoványos tereppé vált, ahol bármikor több millió eurós bírságokat is kaphatnak.

A második legnagyobb gátló tényező a befektethető források hiánya, a harmadik a vállalaton belüli szakértelem deficitje, majd jön a fejletlen digitális kultúra.

Az ágazatok közül a digitalizációt legjobban a telekommunikációs és a technológiai szektorban aknázzák ki, egyaránt 50-50 pontot értek el az érettségi indexen. Feljöttek a pénzügyi cégek és médiavállalkozások, a magánegészségügyi szolgáltatók, valamint a járműipari vállalatok (48-48 pont). Viszont a szomorú az, hogy a skála 100 pontos, tehát a technológiai eszköztár alig felét használják csak ki még az éllovas szektorokban is.

A 2018-as lekérdezéskor a cégek 58 százaléka mondta azt, hogy a kibervédelmi programjait akarja fejleszteni, 46 százalék költene IoT beruházásokra, vagyis gyártási és szolgáltatási digitális folyamatvezérlési megoldásokra, 44 százalék a felhőalapú szolgáltatások felé nyitna, míg további 40 százalék bevonná a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket a munkamenetébe.

Az IoT második és az önfejlesztő algoritmusok negyedik helye viszont mutatja azt, hogy a cégek nem is csak szavakban nyitnak a robotizáció felé, hanem tettekben is. A cégvezetők ráadásul fel is készítenék erre a dolgozóikat: a válaszadók 46 százaléka növelné oktatással a házon belül a digitális szakértelmet, például programozói képzéseket indítanak az alkalmazottaknak. Ez komoly előrelépés a 2016-os 27 százalékhoz képest.

Meglepő, honnan jön a digitalizációs forradalom Bár a digitalizáció komoly technológiai fejlesztéseket és fejlett piaci környezetet igényel, mégis épp a gazdaságilag erős országok nem jeleskednek az átállásban.

Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a digitálisan legérettebb országok listáját India vezeti Brazília és Thaiföld előtt, a negyedik Mexikó és az ötödik pedig Kolumbia a Dell, az Intel és Vanson Bourne felmérése szerint. Ebből az látszik, hogy a feltörekvő gazdaságok inkább próbálkoznak ezen a területen érvényesülni és versenyelőnyt szerezni.

Sok fejlett ország pedig kifejezetten elmaradt a technológiai, digitalizációs beruházásoknál, valamint a modernizációhoz való alkalmazkodásnál. A digitálisan legkevésbé érett országok között olyan éllovas gazdaságok vannak, mint Japán, Dánia, Franciaország, Belgium és Szingapúr.

Magyarországot sajnos nem mérték a kutatásban, de hazánk hagyományosan rosszul szerepel ezekben a rangsorokban: az EU hasonló méréseben, a DESI-indexen a gyengén teljesítők között van, csak Lengyelországot, Olaszországot, Belgiumot, Görögországot és a sereghajtó Romániát tudjuk magunk mögött. Miközben Dánia vezeti az EU-s rangsort, Franciaország öt hellyel előzi hazánkat.

Forrás: napi.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Hihetetlen! - Saját udvarán támadta meg egy őzbak

2016. április 27. 11:18
Könnyebb sérüléseket szenvedett az az idős ember, akire az udvarán rátámadt egy őzbak Magyarföldön - közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Korábbi lapértesülések még súlyos sérülésről szóltak.

A LIGA Szakszervezetek kiemelten támogatja a közoktatás ügyét

2016. március 23. 08:49
A közoktatás nem csak az állampolgárok, a szülők és gyerekek, de a nemzetgazdaság és az ország jövője szempontjából is egy különösen fontos terület. Ha itt problémák vannak, annak az egész ország kárát látja, ezért fontos, hogy a mindenkori döntéshozók meghallgassák az oktatás világának szereplőit, érdemben tárgyaljanak velük, és vegyék figyelembe kéréseiket a rendszert érintő változtatások kidolgozásakor.