Hiába lesz vége a veszélyhelyzetnek, a rabszolgatörvény 2.0 tovább él

2020. június 04. 08:17
Nemzetgazdasági érdekből bizonyos vállalatoknak megengedné a kormány, hogy a végletekig kizsigereljék a dolgozókat
A kormány a friss, 247 oldalas salátatörvényben rejtette el a rabszolgatörvény első változatánál is brutálisabb rabszolgatörvény 2.0-t. Miniszteri jóváhagyással, egyoldalúan elrendelve, évekre gyakorlatilag egy cég rabszolgájává teszik az embereket — hívta fel a figyelmet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán. A törvénytervezet szerint "a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek."  A szokásos, mindenhol megjelenő gumifogalom került tehát ismét elő, a "nemzetgazdasági érdek", és a mindenütt alkalmazott egyszemélyi döntéshozatal - fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint ezentúl Palkovics László innovációs miniszter egyszemélyben dönthet arról, hogy egy munkáltató egyoldalúan alkalmazzon 24 havi munkaidőkeretet. Ez a képviselő szerint a kizsákmányolás minősített esete, mert több hetes, megállás nélküli munkavégzést, ki nem fizetett túlórákat jelent, továbbá visszafizetési kötelezettséget a le nem dolgozott órákra a keret lejárta előtti felmondás esetén.  A kormány nem először próbálkozik a munkaidőkeret egyoldalú meghosszabbításával: 2018 végén az évi 400 órás túlóráztatásról és a három évre elnyújtható munkaidőkeretről szóló, rabszolgatörvényként elhíresült, sorozatos tiltakozó akciókat kiváltó javaslat csapta ki a biztosítékot a szakszervezeteknél. A tiltakozó akciók hatására végül a 400 órányi túlmunkát (meglehetősen álságos módon) dolgozói beleegyezéshez, a három éves munkaidőkeretet kollektív szerződéshez kötötték. 
Kordás LászlóKordás LászlóFotó: Népszava
A járványra hivatkozva a kormány nemrég egy rendelettel módosította a Munka törvénykönyvét, amely lehetővé tette, hogy a munkáltatók egyoldalúan akár 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el. Szél Bernadett ezt nevezi rabszolgatörvény 2.0-nak, amiről „most kiderült, hogy velünk marad”. Ráadásul, ahol ezt már elrendelték, ott ezen a veszélyhelyzet vége nem változtat, azaz a munkaidőkeret annak lejártáig, feltételezhetően két évig, érvényben marad. Az egyedi döntéssel engedélyezhető emelt munkaidőkeret egy jogi nonszensz, mert egy miniszteri rendelettel nem lehet törvényeket felülírni – reagált megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte ezzel a rendelkezéssel a szakszervezeti jogokat akarják tovább csorbítani, a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint ugyanis kollektív szerződés nélkül csak fél éves munkaidőkeretet lehet elrendelni. Kollektív szerződéssel pedig ez ugyan akár 36 hónapra is elnyújtható, de erről a helyi szakszervezettel meg kell állapodni. A szakszervezeti vezető szerint ez egy olyan gumiszabály, amely a nemzetgazdasági érdekre hivatkozva már egy új gyártósor telepítése és néhány új dolgozó felvétele esetén is szabad kezet adna a munkavállalók kizsigerelésére. A kétéves munkaidőkerettel ugyanis az a probléma, hogy csak két év után kell elszámolni a dolgozókkal, azaz addig nem kell kifizetni például a túlórák után járó díjazást sem. Kordás László azt mondja: teljesen értetlenül állnak a javaslat előtt, hiszen arról előzetesen nem egyeztetek velük, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán sem esett szó róla, pedig a munkavállalói és a munkaadói szervezetek részvételével működő testület hetente ülésezik. Leszögezte: a javaslat ellen tiltakozni fognak.
nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Mit gondolnak ma egy kisgyerekes anyáról a munka világában?

2020. február 13. 14:48
A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon és hozzájáruljanak a család anyagi biztonságához, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Az egymásnak ellentmondó elvárásokra egy hazai reprezentatív felmérés világított rá, amelyet az UNICEF az Indotek Group támogatásával végzett el.

“A kormány tátott szájjal nézte a munkavállalók utcára kerülését”“A kormány tátott szájjal nézte a munkavállalók utcára kerülését”

2020. május 26. 08:01
Migránsok, Soros, Fletó és még számos, a valósággal mit sem törődő témákkal uralja a kormány a kommunikációt, a sajtót, mellyel a koronavírus kapcsán berobbanó szociális válságról terelik el a szót, Székely Tamás a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a kormány tátott szájjal nézte százezrek utcára kerülését, és sajnos nem is látszik olyan döntés, ami pozitív irányba vinné a szociális válságot.