Hogyan jár el jogosan a munkáltató a fizetés nélküli szabadság kiadásakor?

2020. április 17. 08:17
Fizetés nélküli szabadság igénylése esetén járhat-e el úgy a munkáltató, hogy csak olyan igénylést vesz át a munkavállalótól, amelyen a kezdő dátumot úgy határozza meg, hogy az adott évre az összes szabadságot kiadja (tehát nem időarányosan). Az adott évi összes szabadság felhasználása után lehet csak igényelni a fizetés nélküli szabadságot?

 

A fizetés nélküli szabadság és a fizetett szabadság között nincs szoros kapcsolat vagy összefüggés. A két jogintézmény független egymástól. 


Az alapvető különbség az, hogy a fizetett szabadság minden évben jár a munkavállalónak, míg a fizetés nélküli szabadság a munkáltató és a munkavállaló megállapodása esetén adható, egyes törvényben meghatározott eseteket leszámítva, amikor viszont jár a munkavállalónak (pl.: A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.)

A fizetett szabadság vonatkozásában fontos, hogy azt a munkáltató adja ki a munkavállaló részére, azonban a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Tehát a kérdésére válaszolva van lehetőség arra, hogy a munkavállaló akkor kezdeményezze fizetés nélküli szabadság kiadását, amikor még nem adták ki számára az adott évre vonatkozó valamennyi fizetett szabadságát.

Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem született megegyezés az Audinál kollektív a munkaügyi vitában

2019. május 10. 09:35
A 2019-es prémiumkifizetés témakörében az AHFSZ és a munkáltatói oldal között a kollektív munkaügyi vita a szerdai napon lezárult, de közös, mindkét fél számára megfelelő eredményt nem hozott. Ezért a szakszervezet a 2019-es prémiumkifizetés témakörében további lehetőségeit kihasználva fog érvényt szerezni álláspontjának – jelentette ki az AHFSZ közleményében.

Garantált bérminimum: fontos döntést hozott a Kúria

2019. március 12. 07:54
Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettség minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett.