Így kezeljük a pihenőidőt - munkaidőkeret, 2. rész

2020. július 10. 07:32
Hogyan számoljuk ki a pihenőidőt? Mikor kezdődhet és mikor végződhet? Egy közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat felkavarta az állóvizet. A munkaidőkeretről szóló cikksorozat második részében Gál István ezzel foglalkozik.
Így kezeljük a pihenőidőt - munkaidőkeret, 2. rész

A heti pihenőidő kérdése nemrég külön figyelmet kapott azon oknál fogva, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint elkülönülten kell kiadni, véleményem szerint jogosan, hiszen amennyit pihenek azt nem lehet összevontan kezelni. A döntés értelmében tehát a heti pihenőidő az utolsó napi munkavégzés végétől számított 11 óra múlva kezdődhet el leghamarább, azaz, ha én pénteken 16 órakor hagyom el a munkahelyemet, a heti pihenőidőm szombat hajnal 3-kor kezdődik és - miután az Mt. megfogalmazásában a hét naptári hetet, vagy megszakítás nélküli 168 órát jelent - vasárnap 24 órakor ér véget ér, ha heti pihenőnapot alkalmazok. Így ez az értelmezés alapján nem kaptam meg a heti két pihenőnapomat.

Ennél a számítási metódusnál azonban a vasárnap éjfél és a hétfői munkakezdés közötti idő egész egyszerűen kiesik, mert a heti pihenőnapnak vasárnap éjfélkor vége, a munka pedig hétfő reggel 8-kor kezdődik. Ez az időszak napi pihenőidő nem lehet, mert az definíció szerint „A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között” eltelt idő.

A heti pihenőidő fogalma talán pontosabb, ha úgy definiáljuk, hogy az előző heti munkavégzés és a következő heti munkakezdés között eltelt idő, a napi pihenőidő figyelembevételével. Azaz a pénteki munkavégzés és a hétfői munkakezdés között összesen 59 órának kell eltelnie, de ezzel a megfogalmazással a pihenőnap fogalmát gyakorlatilag megszüntettük, véleményem szerint a Alkotmánybíróság döntése is ezt tette.

A gyakorlat eddig az volt, hogy (még ha áthúzódott a munkaidő szombat hajnalra),
- hétfő reggelig számolva bőségesen megvolt a negyvennyolc órát kitevő pihenőidő
- a munkaidő nyilvántartásban ezt pénteki munkavégzésként és szombat - vasárnapi pihenőnapként kezelték.

A döntés értelmében a munkaidő nyilvántartásban a heti pihenőidőt és a napi pihenőidőt nem lehet egyben kalkulálni, azt külön meg kell jelölni, ami a biztosan fejlesztést igényel majd nyilvántartó szoftver esetén.
Visszakanyarodva a munkaidőkeret témájához: a heti pihenőidőt munkaidőkeret esetén a keret átlagában kell kiadni. Tehát egyik héten lehet csak húsz óra, de a keretben valahol kell lennie egy 76 órás heti pihenőidőnek. Ember/szoftver legyen, aki a döntésnek megfelelően ezt kiszámolja 3 éves időtávlatban…

A munkaidőkeret hossza
A keret maximum 4 hónapos (vagy 16 hetes) lehet, kivétel a megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkarendben, valamint készenléti jellegű munkakörben, ahol ez az idő hat hónap (vagy 26 hét). A keret hossza kollektív szerződéssel meghosszabbítható 3 év időtartamra. Arra vonatkozólag nincs kitétel, hogy mikor kell kezdődjék vagy végződjék, a lényeg, hogy a munkanapok száma alapján meg kell határozni a keretben ledolgozandó munkaidőt. A hosszú munkaidőkeretnél adja magát a kérdés, hogy ki tudja megmondani milyen ünnepek és áthelyezett pihenőnapok lesznek 3 év múlva. (emlékeztetőül: 2017-ben márciusban dőlt el, hogy a nagypéntek ünnepnap lesz, azaz alig ez hónappal az ünnep előtt)

Azon felül, hogy a 3 éves munkaidőkeret lekövetése nem egyszerű feladat, - főleg, hogy mint említettem a heti pihenőidő (és egyébként a munkaidő is) átlagban is számítható - költségelszámolási kérdést is felvet: a 3 éves keret végén kifizetett többlet munkavégzésre járó díjazást melyik évre könyvelem? Eddig elhatárolható volt év végén, és a tárgyév eredményének terhére volt elszámolható, de 3 éven keresztül nem lehet elhatárolni.

24 havi keret kollektív szerződés nélkül: így lehetséges
A munkaidőkeret hosszával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzetet megszüntető jogszabály lehetőséget biztosít új munkahelyet teremtő beruházás esetén a munkáltatónak arra, hogy Békés Megyei Kormányhivatalnál kérvényezze azt, hogy kollektív szerződés nélkül 24 havi munkaidőkeretet alkalmazzon, amennyiben a beruházás nemzetgazdasági érdek. Magyarán a munkaidőkeret 4 hónaptól hároméves időtartamig terjedhet.

A munkaidőkeret egy gazdálkodási szemléletű intézmény, sokak szemében nem egy humánus intézmény, mert bérelvonó hatása van. Valójában bérköltség-kiegyenlítő hatása van, amivel viszont munkahelyeket lehet életben tartani.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről

2020. március 30. 12:40
Hónapokkal korábban már jelentkezett elsősorban nemzetközi hátterű munkáltatóknál az az igény, hogy a munkavállalókat, látogatókat, beszállítókat, ügyfeleket kérdőívekkel keresték meg, melyben arról érdeklődött az adott vállalkozás, hogy az érintett potenciális veszélyforrásnak tekinthető-e. A kérdések arra irányulnak, hogy az érintett személy járt-e, illetve jár e fertőzéssel érintett területen, illetve érintkezett-e ilyen személlyel. Tekintettel ennek adatvédelmi szempontjaira, a kérdésben a tagállami adatvédelmi hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is állást foglaltak.

Válságkezelés: a belső kommunikáción múlhat a siker

2020. május 13. 08:24
A járvány okozta pánik nemcsak a kék-, hanem a fehérgalléros szektort is megrázza, drámaian felerősítve mások mellett a vállalatok belső kommunikációjának szerepét és fontosságát. Azok a cégek maradnak talpon, amelyek gyorsan reagálnak és hatékonyan tudják újjászervezni önmagukat. A Gyermelyi Vállalatcsoport és az Eisberg Hungary válságkezelő megoldását mutatjuk be.