Így térítheti meg a munkáltató az utazási bérlet árát 2019-ben

2019. február 05. 08:57
A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértő válaszolt.

Egy cég leendő munkavállalója budapesti lakos és Budapestről jár dolgozni Dunaharasztiba, a cég székhelyére. A munkába járáshoz budapesti, BKK- és Volán-bérletet vásárol. A munkáltató megtérítheti mindkét bérletet 100 százalékban? Idén január 1-jétől melyik bérlet kifizetése lesz bérjövedelem? Egyáltalán ebben az esetben felmerül az adófizetési kötelezettség? Adózás szempontjából az adó alapja a bérlet ára, vagy azt kell nettó jövedelemnek tekinteni, és lényegében fel kell "bruttósítani"? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve a szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése alapján térített bérletre vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől is változatlanul érvényesek.

Azaz fő szabály szerint helyközi (távolsági) utazással megvalósuló napi munkába járás, illetve hazautazás esetén jövedelemként nem kell figyelembe venni az utazási bérlettel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát („100 százalékát”) meg nem haladó értékben a munkáltató által fizetett térítést. Tehát a munkavállaló által vásárolt Volán-bérlet leadása ellenében akár a rendelet szerint fizetett kötelező 86 százalékos, akár a munkáltató elhatározásából fizetett 100 százalékos térítés továbbra sem jár adókötelezettséggel.

Ez a lehetőség azonban továbbra sem vonatkozik a helyi utazási (BKK) bérletre, azt a munkáltató, ha jónak látja ezentúl is térítheti.

De mivel hatályát vesztette a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdése, ez a helyi bérlet árának megtérítése 2019. január 1-jétől már nem lehet egyes meghatározott juttatás, hanem a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként kell figyelembe venni.

Az egyik megoldás, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a helyi bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)–(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafus (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni. Ebben az esetben tehát a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat is a dolgozó béréből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó bére emiatt ne csökkenjen, nem kifogásolható, ha a cég munkaviszonyból származó jövedelemként olyan „bruttó” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho)együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be (08-as bevallás 304. sor) és igazol a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Például, ha a bérlet ára 9500 forint, ahhoz, hogy dolgozó nettó bére ne változzon, 14 286 forint bruttó összeget kell személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni, 2786 forint szochót és szakhót, továbbá 2256 forint szja-t és 2782 forint járulékot kell az adóhatóságnak befizetni, bevallani, így a szja és a járulékok levonása után (14 286-4786=9500) maradó összeg éppen megegyezik a bérlet árával.

Forrás: adozona.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Mit jelent valójában a munkaidő, pihenőidő? Nem biztos, hogy jól tudjuk

2016. augusztus 22. 11:11
Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alap meghatározásokat.

Hosszú hétvégékkel lesz tele 2018! Itt a lista a plusz pihenő- és az áthelyezett munkanapokról

2017. április 12. 07:40
A nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete szerint négy négynapos hosszú hétvége lesz 2018-ban a munkanapok átrendezése révén, és pihenőnap lesz december 24. és december 31. is, miután mindkét nap hétfőre esik jövőre. Karácsonykor így öt, szilveszter, újév táján pedig négy egymást követő napon pihenhetnek az általános munkarend szerint dolgozók.