Itt a bizonyíték, milyen durván szétszakadt Magyarország

2019. március 21. 08:25
Hihetetlen különbségek a fizetésekben

A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá – írja a Portfolio.

Komoly problémát jelent, hogy az elmúlt évek dinamikus gazdasági növekedése ellenére Magyarország (és a magyar társadalom) sok szempontból egyre jobban szétszakad. Néhány példa erre néhány közelmúltban született cikkeinkből:

  • társadalmi mobilitás alacsony, amelyben az oktatási rendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés mellett az azonos társadalmi rangban történő házasodás is hozzájárul. Emiatt nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.
  • A munkaerő-tartalék és az üres álláshelyek tekintetében nagyon erős kettősség figyelhető meg az országban.
  • Ugyanez elmondható a szegénységnek és a kirekesztettségnek kitett népesség területi megoszlásáról, illetve az ebben fellelhető tendenciákról. A regionális különbségek óriásiak, hosszú idő után pedig 2017-ben újra elkezdett látványosan nőni a jövedelmi különbség a gazdagok és a szegények között.
  • szétszakadt ország képe a regionális egy főre jutó GDP-adatokban is jól látszik. A dinamikus növekedés ellenére a fejletlen megyék nem tudnak közelíteni az országos átlaghoz.

A fenti megállapításokat egészítik ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai a megyei szintű munkanélküliségről és a keresetekről, amelyeket a "Fókuszban a megyék - 2018 I-IV. negyedév" című kiadványában ismertetett.

Az alábbi ábrán látszik, hogy tavaly országos átlagban 3,6%-os volt a munkanélküliségi ráta, a két szélsőértéket jelentő megye között azonban hétszeres különbséget fedezhetünk fel.

Míg Győr-Moson-Sopronban 1,3%-os volt a munkanélküliségi ráta, Baranyában 7,1%, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8,7%. A nyugati és a keleti megyék közötti szakadék nagyon látványos.

Hasonló kép rajzolódik ki, ha a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakosságon belüli arányát nézzük.

A keleti és a déli megyékben az országos átlagnál sokkal többen keresnek munkát, mint Budapesten, vagy a nyugati országrészekben. Győr-Moson-Sopronban mindössze 1%-os a nyilvántartott álláskeresők aránya a teljes munkaképes korú népességen belül, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 6,8%, Borsod-Abaúj-Zemplénben 7,3%, Nógrádban pedig 7,8%.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a keresetekben is látványos különbségek vannak az egyes régiók között.

Miközben Budapesten tavaly 275 273 forint volt a havi átlagos (adókedvezmények nélküli) nettó kereset, addig Nógrádban (168 904 forint), Békésben (163 117 forint) és Szabolcs-Szatmár-Beregben (153 451 forint) a 170 ezer forintot sem érte el ez az összeg.

A jelentős különbségben amellett, hogy hasonló munkáért a keleti országrészben kevesebb pénzt fizetnek, az is szerepet játszott, hogy a fővárosban (és a nyugati országrészekben) sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat a jobban kereső szellemi foglalkozásúak, illetve a termelékenyebb ágazatokban dolgozó, emiatt magasabb fizetéssel rendelkező munkavállalók.

Keresetek tekintetében a két szélsőértéket, vagyis Budapestet és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét alaposabban összehasonlítva érdekes képet kapunk a két országrész közötti markáns különbségekről. (Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében két ágazat adatai nem állnak rendelkezésre.)

  • A fővárosi keresetek átlagosan 80%-kal voltak magasabbak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknél, bizonyos ágazatokban azonban ennél is nagyobb volt az eltérés.
  • "Pénzügyi, biztosítási tevékenység" esetében Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 161 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, miközben Budapesten több mint 434 ezer, ami több mint két és félszerese.
  • Nagyon látványos a differencia a "Humán-egészségügyi, szociális ellátás" ágazatban is: Budapestre jellemző közel 210 ezres fizetés ebben az ágazatban a fővárosi átlagfizetéstől jócskán elmarad, még így is több mint duplája volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 101 ezer forintnak.

szakszervezetek.hu

Forrás: Portfolio

Kapcsolódó cikkek

Munkaidőtörvény: időzített bomba lehet a főnökök rossz gyakorlata

2019. február 18. 08:43
A Munka törvénykönyve januári módosítása kapcsán nem lehet összemosni a rendkívüli munkaidő tartamának felemelését (400 órás szabály) az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó változásokkal. Utóbbinál komoly félreértés, hogy azért vezették be, a munkáltató korlátlanul megnövelhesse a munkavállaló által teljesítendő munkaidő-mennyiséget és a túlmunkával sokkal később kelljen elszámolnia. Ennek lehetősége igen korlátozott. Ellenben az egyenlőtlen munkaidő-beosztás egyes munkáltatók ciklikus, ingadozó működéséhez kötődik, a munkajogot idén ehhez engedték igazodni - magyarázta Pál Lajos ügyvéd, több nagyvállalat - köztük járműgyártó - számára munkajogi tanácsadást végző Pál és Kozma ügyvédi iroda partnere.

Munkavállalói kártérítési felelősség – alapfogalmak

2019. április 29. 08:46
„Ezt le fogom vonni a béredből!”