Japán az unión kívül a magyar élelmiszerexport legfőbb célországa
Fazekas Sándor emlékeztetett: Japán dinamikusan bővülő piaca a magyar termékeknek, és egyben a szigetország a legnagyobb ázsiai beruházó Magyarországon. Nagy várakozással tekintünk a távol-keleti ország bemutatkozására a 78., szeptember 20-24 között megrendezendő OMÉK-on – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, idén a Hungexpo mellett a Kincsem Park területét is elfoglalja az OMÉK, itt lesznek például az állatbemutatók.
A Kárpát-medence kincseit, a vidék legjavát vonultatják majd fel a termelők és a kereskedők, hogy megmutassák, milyen csodákat rejt a magyar föld, és milyen kiváló minőségű termékeket tudnak előállítani. Ezek nem csak hazánkban, de az egész világon megállják a helyüket. A miniszter kiemelte: a japán emberek előszeretettel fogyasztják a jó minőségű, magyar prémium élelmiszereket. A távol-keleti ország kifinomult étkezési szokásai miatt e piacon csak a nagy hozzáadott értékű, kiváló minőségű termékeknek van létjogosultságuk. Fazekas Sándor példaként említette a mangalicából készült magyar élelmiszereket.
Kosuge Junichi, Japán magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy a távol-keleti szigetország kormánya a köz- és magánszférával közösen tesz erőfeszítéseket a japán élelmiszeripari termékek megismertetésére a világban, és az export növelésére. Ebbe a folyamatba illeszkedik a budapesti bemutatkozás - mondta.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója az közölte: idei költségvetésük mintegy 3 milliárd forint. Ebből az OMÉK-ra 1,2 milliárd forint költhető, amit a kormány további 600 millió forinttal toldott meg. Remélik, hogy a látogatók és a kiállítók száma is több lesz a két évvel ezelőttinél, amikor 87 ezren látogattak ki a 900 kiállítót felvonultató vásárra - mondta az ügyvezető igazgató.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
A LIGA Szakszervezetek közleménye
A LIGA Szakszervezetek – a támogatási rendszer tapasztalatait figyelembe véve – nem ellenzi a támogatási rendszer átgondolását, egyszerűsítését, módosítását, ám meggyőződése, hogy ezt csak a szociális partnerekkel való konzultációkat követően lehetne megtenni.
A LIGA Szakszervezetek meggyőződése, hogy a rendszer gyökeres és előkészítés nélküli változtatása a munkáltatók számára nem teszi lehetővé a dolgozók juttatásainak költségkímélő emelését. Továbbá, mivel a munkáltatók számára megváltozott rendszer többlet-költséget jelent, ezért a munkavállalók számára a tervezett változások jövedelemcsökkentést eredményeznek.
A LIGA Szakszervezetek kéri, hogy a kormány az országos érdekegyezetés fórumain tárgyalja meg a cafeteria elemeket módosító javaslatát, és legyen nyitott a szociális partnerek módosításainak figyelembe vételére.
Az orosz-magyar agráregyüttműködés fontos területe lehet a jövőben vegyes vállalatok alapítása
