Fura helyzet alakult ki az Egyesült Királyságban a Brexit szavazás eredményeként. A brit farmerek ugyan hagyományosan csepülték az Európai Unió bürokratikus agrárpolitikáját, de a kilépés a vaskos támogatások és a bőséges kelet-európai szezonális munkaerő forrás elvesztését is jelenti. Nem is beszélve az unió piacáról.

Előreláthatólag idén ősszel, október közepén elindulhat az agrártámogatások előlegfizetése. Bár az új uniós agrártámogatási rendszerben várhatók "finomhangolások", maga a szisztéma nem csak több feladatot, de több lehetőséget is ad a gazdáknak. A tejágazat számára további 63 milliárdot, a kertészeti gépvásárlásra 18 milliárdot, az AKG programra 40 milliárdot különítettek még el – közölte Budapest.

Hosszú távon fenn kell tartani a magyar gazdák érdekeit szolgáló uniós agrártámogatási rendszert Magyarország álláspontja szerint. Az agrárforrások nem csoportosíthatók át a bevándorlási kérdés kezelésére, vagy például „rovarfehérjékre épülő húsféleségek előállítására”.

Mesterségesen megnövelték az erdészeti gépek árát, így jutottak jogosulatlan uniós és hazai agrártámogatáshoz azok az elkövetők, akik ellen most a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.

A vidékfejlesztési program valamennyi pályázati felhívását meghirdették március 31-ével, ami a 2014 és 2020 közötti időszakra 1300 milliárd forint összegű európai uniós keretet biztosít Magyarországnak – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a kiskőrösi agrárexpón megtartott sajtótájékoztatón – közölte az MTI.

Sok magyar gazda aggódik az uniós agrártámogatások 2020 utáni elapadása miatt. Részben most megnyugodhatnak, hiszen a Copa-Cogeca a jelenlegi helyzet továbbfejlesztését kívánja, míg az Európai Bizottság a területi és strukturális kiegyenlítés folytatását szorgalmazza. Magyarország közben az olcsó pénz után sóvárog, a beruházási támogatások, és az ehhez szükséges pénzügyi források vissza nem térítendő támogatások formájában történő fenntartását hangoztatja.

Kiemelkedő jelentőségű találkozót tartottak július 18-án Brüsszelben a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdaságért felelős miniszterei. Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter kiemelte, hogy Magyarország célja, hogy a 2020 utáni KAP a mezőgazdasági termelőket szolgálja, és az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.

A visegrádi és balti országok közösen álltak ki a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres Közös Agrárpolitika fenntartása mellett Luxemburgban, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén.

Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a brüsszeli ülésen bemutatta a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről július 18-án aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumot Bulgária, Horvátország és Románia is támogatásáról biztosította. Czerván Brüsszelben találkozott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával is, akivel a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről folytatott kétoldalú megbeszélést – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.

28 tagállamból 28 ezer ember mondhatta el, mennyire tartja jogosnak az agráriumból élők támogatását, és arról, hogy a támogatások jó célokat szolgálnak-e.