Kevesebb az idén a cseresznye

2017. június 02. 07:47
A Magyarországon megtermett étkezési gyümölcs jelentős részét exportálják
A cseresznyetermés gyenge közepes lett az idén. Akár ezer forintot is kóstál a gyümölcs kilója. A fagykárok mellett a munkaerőhiány is befolyásolja a cseresznye árát.

cseresznye 20170601A napokban egyre több hazai cseresznye közül lehet válogatni a boltokban (Fotó: MH)

Cseresznyéből gyenge közepes termés lett az idén – mondta a Magyar Hírlapnak a gyümölcsszövetség elnöke. Csizmadia György hozzáfűzte: a mérettel, a minőséggel, a mennyiséggel is akadnak gondok. Nem egy ültetvényre jellemző, hogy a húsvét utáni időszakban csekély mennyiségű cseresznye termékenyült meg és virágzott ki. Ebben a ludas az ültetvényenként olykor hetvenszázalékos terméskiesést okozó fagy is. Az elnök megjegyezte: a cseresznye az egyik legérzékenyebb gyümölcs, viszonylag korán virágzik, nehezen termékenyül meg és eső után könnyen reped. Az idén a szokásosnál nagyobb volt a természetes hullás mértéke. 

A Magyarországon megtermett étkezési cseresznye jelentős részét exportálják a szomszédos országokba, Lengyelországba, Németországba és a Baltikumba. Csizmadia György jelezte: cseh és lengyel kereskedők a 28 milliméternél nagyobb, egyöntetűen válogatott, csomagolt cseresznyéért két-három euró közötti összeget adnak, a harminc milliméternél nagyobb gyümölcsért pedig több mint három eurót. A piacokon a fajtától, a mérettől és a minőségtől függően négyszáz és ezer forint között szóródik a cseresznye kilónkénti ára.

A fagykárok mellett a munkaerő-hiány is befolyásolja a cseresznye árát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapunkkal. A napokban egyre több hazai cseresznye közül lehet válogatni a piacokon, a boltokban. A legnépszerűbb fajta hagyományosan a Germersdorfi óriás, a Biggarreau Burlat és a Van. A vásárlók jellemzően a nagyméretű, fényes és sötétpiros gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig vásárolhatók meg.

Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (ötszáz hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan nőtt, a termésmennyiség is, ennek nagyobb része a feldolgozóiparba kerül.

A fajtainnováció folyamatos, a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempon-toknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. A meghatározó fajta még mindig a Germersdorfi óriás mintegy húszszázalékos aránnyal, ezt követi a Biggarreau Burlat és a Van körülbelül tíz-tíz százalékkal. A régebbi, magyar nemesítésű fajták – mint a Margit, Katalin, Linda – összességében húsz százalék körüli arányt képviselnek. Viszont terjedőben vannak az újabb nemesítésű magyar hibridek, mint a Carmen, a Rita vagy a Vera.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Döntött az EU: öt évet kapott a glifozát

2017. november 29. 08:18
Az uniós tagállamok hétfőn minősített többséggel meghosszabbították a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét – közölte az MTI.

Egy (kezdő) üzemi tanács elnök vallomásai - 1. rész

2018. február 14. 09:31
Hogy miként lesz valakiből üzemi tanács tag? Milyen személyes és szervezeti hatások mentén dönthet úgy valaki, hogy tagja legyen egy dolgozói részvételt biztosító testületnek? Bizonyára minden üzemi tanács elnöknek van egy sztorija arról, hogyan is lett ÜT elnök, az én történetem valahogy így kezdődött: "- Szeretnél üzemi tanács tag lenni? - Bocsi, de azt se tudom, hogy azt eszik-e vagy isszák?"