Köteles elengedni a főnök szabadságra?

2018. november 13. 08:07
Hamarosan itt a karácsonyi, ünnepi szezon. Természetes, hogy ezt senki nem szeretné munkával tölteni. Szívünk szerint mindannyian egyidőben mennénk szabadságra. Igen ám, de köteles-e elengedni a főnök pont akkor? Hogyan vehetjük ki a szabadságot?
Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra?

Bizony előfordul, hogy egy munkahelyről többen is pont ugyanabban az időben szeretnének szabadságra menni. Ez az a helyzet, amikor valakinek döntenie kell, hogy ki mehet és ki nem.

A szabadság kiadásával kapcsolatban, vagyis, hogy ki, mikor és mennyi időre mehet szabadságra, a munkáltató dönt.

Mindig a főnök dönt a szabadságról?

Legtöbbször igen, de azért nincs teljhatalma a kérdésben. A Munka Törvénykönyve a dolgozónak is ad némi döntési szabadságot.

A dolgozó is beleszólhat a szabadság kiadásába?
  1. A munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után dönt a szabadságokról. Vagyis köteles a munkavállalót is meghallgatni, de arra már nem köteles, hogy a dolgozói kérés alapján döntsön. Kivéve, ha…és következik a második pont.
  2. Minden munkavállaló rendelkezik szabadságának egy részével. Azt akkor kell kiadni, amikor és ahogyan ő kéri. Ez az összes szabadságból legfeljebb 7 napra igaz. Azért legfeljebb 7 nap, mert, ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni, akkor nem csak az összes szabadsága lesz arányosan kevesebb az első évben, de azoknak a napoknak a száma is, amiről ő maga dönthet. Ha azonban még nem vagyunk 3 hónapja a munkahelyen, akkor mindez ránk nem vonatkozik, mert a munkaviszony első három hónapjában hiába a kérésünk, a munkáltató nem köteles nekünk szabadságot kiadni.
  3. Van még egy korlát, hiszen a munkavállaló kérése ellenére sem köteles a munkáltató a 7 napot úgy kiadni, hogy az 7 alkalommal 1 nap szabadság legyen. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló kérésére legfeljebb két részletben kell kiadni azt a szabadságot, ami felett ő dönt. Mit is jelent ez? Mondjuk a dolgozó 7 szabadság napról dönthet. Ha ezt úgy kéri, hogy egyszer 2 nap, egyszer 5 nap, akkor a munkáltató köteles ezt engedni. Ha úgy kéri, hogy egyszer 4 nap és egyszer 3 nap, akkor is kötelező így kiadni. De kétszer 2 nap és egyszer 3 nap már nem kötelező a munkáltatónak. Persze ez nem jelenti azt, hogy így nem egyezhet bele, de a törvény nem kötelezi rá.
Mikor kell szólni, ha szabadságra mennénk?

Minél előbb, annál jobb, de persze a szabadság kiadás nem fajulhat egy székfoglalós játékká.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznünk kell az igényt, hogy szabadságra mennénk.

Ez azonban igaz a munkáltatóra is, ő is köteles 15 nappal korábban jelezni, hogy mikor ad ki szabadságot.

Mennyi szabadságot vehetünk ki egyben?

A törvény ezt ilyen formában nem határozza meg, leginkább a felek döntik el, hogy milyen hosszú legyen egy-egy szabadsággal töltött idő. Van azonban mégis valami, ami segít, hogy hosszabb távra is tervezzünk.

A jogszabály ugyanis azt előírja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.”

Ez azonban nem 14 nap szabadság kiadását jelenti, „a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap” is figyelembe vehető a 14 napos pihinél.

Egy biztos: szabadságra megyünk

Bár nem az összes szabadságunkról döntünk dolgozóként, azért az az egy biztos, hogy a szabadság kiadása kötelező az adott évben. Ettől van néhány kivétel, de a fő szabály ez. Vagyis szabadságra biztos, hogy minden évben mennünk kell és mehetünk is.

hrblog.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem közeledtek az álláspontok

2018. november 22. 07:49
2018. november 20-án, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tisztázó megbeszélést folytattak a szociális partnerek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről, de az álláspontok nem közeledtek.

Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért

2018. november 23. 08:42
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.