Köteles hazaküldeni a munkáltató a fertőző beteg dolgozót

2020. február 24. 08:03
A téli influenzás időszakban általános jelenség, hogy a munkavállalók egy része betegen, sőt, lázasan is dolgozik, mert félti az állását vagy a munkateher, helyettesítési nehézségek miatt nem teheti meg, hogy otthonában gyógyuljon. Mindeközben nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató érdeke is azt kívánná meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül egészséges, kipihent, a munkájára koncentráló munkavállaló álljon rendelkezésre.

Tájékoztatás, együttműködés – jóban-rosszban

munka törvénykönyve (Mt.) vonatkozó rendelkezése szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban, azaz kellően kipihenten és egészségesen megjelenni. Ebből következően, ha a dolgozó beteg, orvoshoz kell mennie, arról megfelelő módon tájékoztatnia kell a munkaadóját. Az Mt. előírja, hogy a hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy azok változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló a betegsége ellenére mégis bemegy a munkahelyére, azt is jeleznie kell. Ez az, amire ritkán kerül sor, sőt, talán kissé életszerűtlen is: a munkáltatóm elé állok, és közlöm vele, beteg vagyok, de természetesen minden (meglévő) erőmmel hősiesen elvégzem a munkámat. Furcsa pillantásokat kellene elviselnünk, a mulasztásból eredően viszont súlyos következményeket is. Ha például a 2-es villamos vezetője közvetlenül a munkába állását megelőzően olyan gyógyszert vett be, amely tompaságot, kábultságot okoz, elég egy apró figyelmetlenség, és több ember élete kerül veszélybe. Betegen nem lehet maximális munkateljesítményt nyújtani, csökken az intenzitás és a koncentráció, nő a hibázási lehetőség.

A keresőképtelenség közlésének módját a törvény nem határozza meg, mindenképpen ajánlott bizonyítható módozatokat választani (például e-mail és telefon együtt). Ha a munkavállaló ennek a kötelezettségének kirívóan nem tesz eleget, a munkaviszonya megszüntethető, arra hivatkozva, hogy a munkáltatót a keresőképtelenség ideje alatt – a Kúria eseti döntése szerint – fokozott együttműködési kötelezettség terheli. Nemcsak azt kell a munkáltató tudomására hozni, hogy a munkavállaló beteg, hanem annak várható időtartamát is. Ennek elmulasztása azonban már nem jár szigorú következményekkel, hiszen a betegség tényéről a munkáltatónak tudomása van. Ettől kezdődően már ő is köteles érdeklődni a munkavállaló hogyléte felől, és mindaddig nem intézkedhet hátrányosan a távol lévő munkavállalóra nézve, amíg meg nem bizonyosodott a keresőképessége felől.

A keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása ekként szól, rövid időre sem mehet be a munkahelyére, még a saját kezdeményezésére sem. A munkáltató erre irányuló utasításának teljesítését megtagadhatja, mivel az jogszabályba ütközik. Sőt, ha a munkavállaló fertőző beteg, abban az esetben a munkahelyén való megjelenése mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, így a munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást köteles is megtagadni.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A szükségtelen adatkezelés tízmilliós bírsággal járhat

2019. augusztus 22. 08:58
A vállalkozások a működésükkel összefüggésben személyes adatok sokaságát kezelik. A kezelt személyes adatok körének meghatározásakor azonban érdemes szem előtt tartani azt a követelményt, hogy csupán azon személyes adatok gyűjtéséhez (kezeléséhez) ragaszkodjunk, melyek abszolút szükségesek a jogszerű adatkezelési cél eléréséhez. Sem praktikus szempontból, sem pedig biztonsági megfontolásból nem kezelhetünk ugyanis szükségtelen mértékben személyes adatokat. Ezen követelmény részleteit példákon keresztül mutatjuk be:

Hol van még tartalék munkaerő?

2019. november 12. 08:16
A KSH legutóbbi, július–szeptemberi tájékoztatása szerint a 15–24 éves korcsoport 29,2 százalékos foglalkoztatási rátája után a második legalacsonyabb érték az 55–64 éves korcsoport 56,9 százalékos foglalkoztatottsága. Ebben a korcsoportban nyilván vannak olyan nyugdíjasok, akik már nem akarnak vagy fizikai-egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni. Vállalatoktól hallhatók olyan vélemények is, hogy az idősebb korcsoportba tartozókat elküldik, mert egyrészt már nehezebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, másrészt a korral a keresetük is magasabb lett. Ezért gazdaságosabb a cégnek olcsóbb és könnyebben irányítható fiatalokkal lecserélni őket. Azonban ha megnézzük az Eurostat felnőttképzéssel kapcsolatos friss jelentését, akkor még egy érdekes jellemzőre fel kell figyelnünk.