Kúria: alapszabálynak kell rendezni a szakszervezet képviseleti jogosultságát

2022. március 08. 07:36
A Kúria a BH2022.53.számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Kúria: alapszabálynak kell rendezni a szakszervezet képviseleti jogosultságát

 

A munkáltató nem reagált a szakszervezet megkereséseire

A kérelmező szakszervezet 2017. november 22-én megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az Alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. A szakszervezet képviselője 2019. január 9-én bemutatkozó levelet küldött a munkáltatónak, melyben személyes találkozót kért, erre azonban nem kapott választ. Ezt követően 2019. február 20-án kelt levelével ismételten jelezte, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében konzultációt kért. A munkáltató erre a megkeresésre sem válaszolt. 2019. november 6-án a szakszervezet képviselője újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a munkáltató azonban erre a levélre sem reagált. A munkáltató 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a szakszervezet nem igazolta megfelelően képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy „amennyiben lenne is az M.-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel”. Ezt követően a szakszervezet adatszolgáltatást kért, illetve bértárgyalásokat is kezdeményezett, ám a munkáltató ezen megkeresésekre sem reagált. Ezt követően a szakszervezet bírósághoz fordult.

 

Első és másodfok: Jogsértő volt a munkáltató gyakorlata

A törvényszék végzésével megállapította, hogy a munkáltató megsértette a tájékoztatási kötelezettségét. Nem találta megalapozottnak a szakszervezet képviseleti jogosultsága hiányára alapított érvelést sem. Az Alapszabály, illetve a jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a munkáltatónál a szakszervezet képviselttel rendelkező szakszervezet T. A. elnökségi tagságára figyelemmel. Rámutatott arra, hogy a szakszervezet attól függetlenül is jogosult volt tájékoztatást kérni, hogy ezen jogosultságát előzetesen megfelelően igazolta-e vagy sem. Kiemelte, hogy az Mt. 6. § (2) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség elvéből következően abban az esetben is reagálni kell a szakszervezet megkeresésére, ha az abban foglalt tájékoztatást valamilyen okból a munkáltató nem kívánja megadni. Önmagában az, hogy a munkáltató egyáltalán nem válaszolt a tájékoztatáskérésre, megalapozza a jogsértés megállapítását. Ilyen esetben a bíróság a tájékoztatásra irányuló kérelem érdemi vizsgálata nélkül állapítja meg, hogy a munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének.

 

Kúria: Alapszabályban, konkrétan kell rendezni a képviseleti jogot

A Kúria osztotta a munkáltató azon érvelését, hogy az alapszabálynak értelmezhető rendelkezést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szakszervezet céljainak megvalósítása érdekében az egyes érintett munkáltatóknál ki az a személy, aki bármilyen nyilatkozatot tehet. A szakszervezet Alapszabálya ilyen rendelkezést nem tartalmaz, csak azt, hogy a képviseletre az elnök jogosult. A tisztségviselői minőség önmagában nem alapozza meg a képviseletre jogosult szervezeti minőséget, ahhoz ugyanis az kell, hogy a tisztségviselő legyen a munkáltatóval szemben képviseletre jogosult személy. A bértárgyalásokra vonatkozó kezdeményezés sem értelmezhető így egy olyan szakszervezettel szemben, amelynek az Mt. a bérek megállapítására vonatkozóan semmilyen jogkört nem biztosít.

 

A Kúria rámutatott arra, hogy az Mt.-ben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. E szakszervezet képviseleti jogosultsága meglétének mind a munkáltató működése, mind a szakszervezet működése és a munkáltatónál fennálló jogosultságai szempontjából döntő jelentősége van. A jogosultságnak az a feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is. Önmagában az a körülmény, hogy egy szakszervezet a munkáltató egyik munkavállalóját - egyébként jogszerűen - tisztségviselővé választotta és tisztségviselői mivoltát az alapszabályban meghatározta, külön alapszabályi képviseleti felhatalmazás (ilyen szabályozás) hiányában az érintett tisztségviselő nem minősül képviseletre jogosult tisztségviselőnek, illetve képviseletre jogosult szakszervezetnek az adott munkáltatónál. Ugyanez vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervezetre is, amelynek az adott munkáltatónál fennálló képviseletére vonatkozó jogosultságához szintén a szakszervezet alapszabályának felhatalmazására van szükség.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Háborognak a magyar vadászok: akadályozzák a gazdák a hatékony védekezést

2021. január 26. 09:02
Egy kívülálló könnyen azt gondolhatja, hogy nincs is más dolguk a vadásztársaságoknak, mint az állatok elejtése, pedig a háttérben a vadászoknak számos problémával kell megbirkózniuk. Az egyik ilyen nagy kihívás volt, hogy a koronavírus-járvány miatt nem jöhettek Magyaroszágra az elmúlt esztendőben jól fizető külföldi vadászok, így a szerényebb anyagi lehetőséggel rendel­kező magyar nimródok hozták terítékre az előírt darabszámú őzbakokat és szarvasbikákat.

Támad a „láthatatlan gyilkos”: így mérsékelhetik a helyi önkormányzatok a levegőszennyezést

2020. július 23. 08:04
Az Európai Bizottság egy új európai zöld megállapodást javasolt, amely célként tűzte ki a szennyezőanyag-mentességet, amely a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtését hivatott biztosítani. Nem véletlenül: ez az új környezetvédelmi biztos által említett három prioritás egyike, amely mindenekelőtt a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozik és szorosan kapcsolódik 2021-ben elfogadandó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez. A HelloVidék Karácsony Ádámot, a Pest megyei Tahitótfalu polgármesterét, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) magyar tagját kérdezte, aki vállalta a tiszta levegőre vonatkozó vélemény jelentéstevői feladatát.