Lássunk a jövőbe! - Már dolgoznak a 2021 utáni terveken
Az előzetes termésbecslések alapján jó eredményekre lehet számítani az idén, őszi búzából hektáronként 5 tonnás termés várható - mondta aratónapi köszöntőjében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.
Hozzátette: az őszi búza mintegy 10 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megyében vetették el, illetve takarítják be, a Jászságban a termőhelyi adottságok miatt 4,1 tonna körüli a terméseredmény, de ez eltérő gazdálkodónként. Megjegyezte: a növénytermesztésen belül az őszi búza mellett a kukorica vetésterülete a legjelentősebb, a kukoricát is mintegy 1 millió hektáron termesztik.
A búzaárak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 10-15 százalékkal csökkentek, az északi féltekén mindenhol jók a terméskilátások és a világkészletek is magas szintűek - számolt be. A gabona esetében - nem csak a búzánál, hanem a kukoricánál is - az árakat a világpiac határozza meg, a magyarországi jó vagy kevésbé jó terméseredmények ezt nem tudják befolyásolni - fűzte hozzá. Az utóbbi napokban enyhe emelkedés látszik a búzaáraknál és a sertés esetében is - közölte.
Czerván György arra is kitért, hogy 2010 óta 55 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdaság kibocsátása, az agrárexport évek óta töretlenül nő és jelentős szerepe van a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának, gyarapításában. Az államtitkár elmondta: ez a GDP-termelés szempontjából viszonylag kicsi ágazat nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának 30-45 százalékát "teszi le a nemzetgazdaság asztalára", ami kiváló eredmény.
Forrás: agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
Több tízezer új munkaerő kell az agráriumba
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
