Letiltás munkabérből egyszerűsített foglalkoztatásnál

2021. november 02. 08:18
Foganatosítható-e a végrehajtói letiltás az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy béréből? – kérdezte az Adózóba olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Letiltás munkabérből egyszerűsített foglalkoztatásnál

A kérdés konkrétan így szólt: "Az alkalmi munkást rendszeresen foglalkoztatja a munkáltató havonta 15 napra, egymást követő napokon, míg el nem éri a havi 15 napot, illetve míg el nem éri a 90 napos éves határt. A kifizetett 1 heti (5 napi) bére már eléri, sőt meghaladja az öregségi nyugdíjminimumot. A bejelentése is hetente történik 5 napra. Ráadásul az alkalmi munkavállaló korábban ugyannél a cégnél dolgozott mint munkaviszonyos alkalmazott, és a levonást ebből a jogviszonyából annak megszűnéséig már foganatosította a cég, tehát a munkáltatónak tudomása van a végrehajtói letiltás meglétéről. Kell-e a letiltást a fenti esetben az alkalmi foglalkoztatásból eredő jövedelemből továbbra is levonásba helyezni? Ha csak egy-egy napra történnének ezek a bejelentések, akkor ez kérdésként fel sem merülne, hiszen a bére sem valószínű, hogy elérné az öregségi nyugdíjminimumot."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Mivel levonni munkabérből lehet, ennek a fogalmát érdemes tisztázni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (
szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (
efo-törvény) 8. § (3) bekezdése szerint a törvény szerinti közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót tb-járulék, szakképzési hozzájárulás, eho és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

A fentiek alapján, mivel a levonás szempontjából munkabérnek az a kifizetés minősül, melyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel, és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér esetén ez a feltétel nem teljesül, aggályos a letiltás érvényesítése.

Azonban mindenképpen jelezni kívánom, hogy ismert ettől eltérő jogászi és végrehajtói álláspont is, az eljárás a mai napig nem egységes. Ráadásul a Vht. 7. § (1) bekezdése szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani. Ezen feltétel pedig teljesül az alkalmi munkabér esetén, sőt a Vht. 74. § szerinti kivételek között sem szerepel.

Mindezek alapján és a végrehajtás jogalkotói célját tekintve megítélésem szerint a kérdéssel érintett esetben érvényesíteni kell a letiltást. Azonban a munkaviszony megszűnése óta a követelés tekintetében is történhetett változás. Mindezekre tekintettel javaslom a végrehajtóval történő kapcsolatfelvételt, aki majd tájékoztatja a munkáltatót az esetleges kötelezettségekről.

 

www.adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Végkielégítésre jelenthet jogosultságot a munkáltató tévedése

2022. augusztus 26. 08:34
A Kúria egy friss döntésében (BH2022.184.) megállapította, hogy a munkáltató figyelmetlenségéből bérszámfejtett végkielégítésre a munkavállaló által jog alapítható, amennyiben a munkáltató nem járt el körültekintően. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

Mit gondolnak ma egy kisgyerekes anyáról a munka világában?

2020. február 13. 14:48
A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon és hozzájáruljanak a család anyagi biztonságához, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Az egymásnak ellentmondó elvárásokra egy hazai reprezentatív felmérés világított rá, amelyet az UNICEF az Indotek Group támogatásával végzett el.