Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért

2018. november 23. 08:42
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. I. 10.572/2017. számú ügy felperese 2013. szeptember 1-jétől állt az alperesi munkáltató alkalmazásában gépkezelőként. 

Az ügyvezető és a műszaki igazgató 2014. augusztus 19-én a felperesnek felajánlották a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit ő nem fogadott el. Ekkor át akarták adni az írásba foglalt azonnali hatályú felmondást, amit nem vett át, azt postai úton, 2014. augusztus 28-án kézbesítették részére. Ennek indokolása szerint „munkavégzési helyén a munkáltató szerződött partnerének munkavédelmi eszközét saját célra történő felhasználás végett engedély nélkül eltulajdonította.” 

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel kötelezze az alperest elmaradt jövedelemként kártérítés megfizetésére, továbbá sérelemdíj megfizetését igényelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1 160 381 forintot és kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. 

A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta és alperest 744 074 forintnak és kamatának megfizetésére kötelezte. A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasította. 

Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett új határozat meghozatalát kérte, a felperes kereseti kérelmében megjelölt sérelemdíj iránti igény, illetve az elmaradt munkabér címén előterjesztett kárigény elutasításával.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. 

Az alperes a felülvizsgálati kérelemben alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok hatáskör hiányában jártak el a sérelemdíj vizsgálata során [Bszi. 19. § (1), Pp. 22. §, Mt. 9. § ]. A felperes által állított személyiségi jogsértések (és az erre alapítottan igényelt sérelemdíj) a munkaviszonyhoz, illetve ennek megszűnéséhez kapcsolódtak, így az Mt. 9. §-át helyesen értékelték az eljáró bíróságok. 

A jelen perben is irányadó új Ptk. szerint ugyanakkor az követelhet sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért, akit személyiségi jogában megsértenek [2:52. § (1) bekezdés]. Jelen esetben – mint ahogy azt a másodfokú bíróság ítéletében is részletesen kifejtette – a perbeli adatok nem támasztották alá ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan, hogy az azonnali hatályú felmondásban foglaltak (lakat eltulajdonítása) az alperes magatartása miatt kerültek nyilvánosságra. 

A sérelemdíj megállapításának feltétele a személyiségi jogsértés (jogellenesség) fennállta és a nem vagyoni sérelem bekövetkezte. A magatartás és a sérelem között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta igazolni, hogy a lakókörnyezetében élők az alperestől szereztek tudomást az azonnali hatályú felmondásról, illetve annak tartalmáról. Amennyiben a személyiségi jogsérelem ténylegesen megvalósult, ez esetben sem volt bizonyított az alperes magatartása és a sérelem közötti okozati összefüggés, ez pedig nem vonhatja maga után a munkáltató sérelemdíj-fizetési kötelezettségét. 

Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott [Mt. 78. § (1), Ptk. 2:52. § (1)–(2) bekezdés].

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében – a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján – részben hatályában fenntartotta, egyebekben hatályon kívül helyezte [Pp. 275. § (4) bekezdés] – olvasható a kuria-birosag.hu-n. 

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Túlóratörvény: érvényes volt az országgyűlési szavazás az Alkotmánybíróság szerint

2019. április 10. 08:03
Ez az első körös döntés, az AB itt az elfogadás körülményeit vizsgálta. Az a testület szerint jogszerű volt, így alapból nem érvénytelen a túlóratörvény. Cserébe kioktatták az ellenzéket.

A véresre vert biztonsági őr esete az ártatlanul lopással vádolt vevővel

2019. január 07. 08:39
Ennek a történetnek semmi köze az országgyűlési képviselőket földre vivő fegyveres őrökhöz, a karácsony utáni leárazások idején azonban még akár hasznát vehetik a Válasz olvasói – már ha szembekerülnek egy agresszív bolti biztonsági őrrel. Történetünk alapját éppen ez az egyszerű helyzet adta: a biztonsági őr alaptalanul gyanúsított meg lopással egy vevőt. Elé állt és rátette a kezét. A vevő nem hagyta magát és megverte a vagyonőrt. Négy bíróság és a legfőbb ügyészség kellett hozzá, hogy a vásárlót végül felmentsék. De felmentették.