Magyarország és Románia összehangolja agrárdiplomáciai erőfeszítéseit
A szilágysági településen folytatott tárgyalást követően Fazekas Sándor az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: a kétoldalú agrárkapcsolatokat áttekintő megbeszélés legfontosabb kérdésköre volt az uniós közös agrárpolitika összehangolása.
A két ország az agrárkérdéseket azonosan vagy hasonlóan ítéli meg, és ebben eddig is együttműködés volt a két ország között. Magyarország és Románia is abban érdekelt, hogy az unióban egy erős közös agrárpolitika legyen, megfelelő anyagi háttérrel.
A két ország ugyancsak egyetért, hogy a KAP-nak egyszerűnek és gazdabarátnak kell lennie, továbbá az anyagi forrásokhoz is könnyű hozzáférés szükséges azért, hogy a gazdák korszerű és versenyképes módon termelhessenek - tette hozzá.
A találkozón az állategészségügyi kérdéseket érintve megállapították: az afrikai sertéspestis, illetve a szarvasmarháknál a bőrcsomósodás betegség veszélyezteti a termelést. Ezek a betegségek közelítenek az unió határaihoz, és a védekezés hiánya nagy gazdasági károkat okozhat - mondta Fazekas Sándor.
A miniszterek a helyi termékek népszerűsítéséről is véleményt cseréltek. Fazekas Sándor fontosnak nevezte, hogy a szilágysági termékek minél ismertebbek legyenek Erdélyben és Magyarországon is. Ebben a térségben ugyanis jelentős a hagyma-, a zöldség- és a gyümölcstermelés, valamint a bor- és pálinka-előállítás.
A Szilágyságban nagyon erős magyar közösségek találhatók, amelyek fenntartják a térségre jellemző termelési kultúrát - mondta az agrárminiszter.
Fazekas Sándor jelezte: meghívta román kollégáját Magyarországra, a találkozó a mostani helyszínhez hasonlóan "vidéki környezetben lesz", hiszen az agrárium a vidékhez kötődik - mondta a földművelésügyi miniszter.
A miniszter elmondta, hogy a megbeszélés előtt részt vett a 18. Krasznai Napok rendezvényén is.
Forrás: FM
Kapcsolódó cikkek
A munkáltatóknak fontos szerepük van az öngondoskodás elindításában
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.
